Bizalmi vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelés több esetben az egyik legbiztonságosabb megoldás a vagyonosabb családoknak, vállalkozásoknak, legyen szó ingatlan, gépjármű vagy cég átadásáról. A vagyon átadása pedig akár teljesen adómentesen is történhet, ami ekkora összegek és értékek esetén rengeteg pénzt jelenthet. Ebben a bejegyzésben összeszedtük, mi mindent érdemes tudni a bizalmi vagyonkezelésről általánosságban, illetve melyek a legfontosabb adózási és jogi vonatkozásai.

Mit jelent a bizalmi vagyonkezelés és mi a célja?

A bizalmi vagyonkezelés az angolszász trust intézményéből jött létre. A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy nincs egységes nemzetközi (és ezen belül európai uniós) definíciója, számos válfaja/mutációja létezik, amit összefoglalóan a nemzetközi szakirodalomban trust-nak neveznek, azonban ezek sok esetben csak hasonló funkciókat betöltő jogintézmények, jogi konstrukciók. A definíció jelentése: a bizalmi vagyonkezelés olyan szerződéses viszony, ahol a vagyon eredeti tulajdonosa a vagyonrendelő, teljes vagyonát vagy annak egy részét átruházza a bizalmi vagyonkezelőre, azzal a céllal, hogy a bizalmi vagyonkezelő a ráruházott vagyont:

• kezelje,
• adminisztrálja,
• gyakorolja a tulajdonosi jogokat,
• értékét megőrizze és gyarapítsa,
• a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezettnek vagy kedvezményezetti körnek kiadja, illetve
• a magánszféra emelt szintű védelmét biztosítsa.

A fentiekkel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel átadásra kerül a vagyon tulajdonjoga (akár csak egy adásvételi vagy ajándékozási szerződés). A legfontosabb motívum tehát, hogy a bizalmi vagyonkezelő a vagyon teljes jogú tulajdonossá válik. A bizalmatlan vagyonrendelőnek arra is van lehetősége, hogy akár saját magát nevezze meg vagyonkezelőnek, illetve az egyik kedvezményezettnek. Azért csak az egyik kedvezményezettnek, mert a bizalmi vagyonkezelő ilyenkor nem lehet egyedüli kedvezményezett.

Bizalmi vagyonkezelés törvény

Magyarországon jelenleg a bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvény és az Új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) XLIII. fejezet 6:310. § paragrafusa alatt olvashatunk róla, mely utóbbi 2014-ben lépett hatályba. Azóta a törvény folyamatos finomításoknak köszönhetően egyre érthetőbbé és alkalmazhatóbbá vált, egyúttal bővült is: a vagyonkezelőt ma már sokkal nagyobb felelősség terheli – amiről lentebb részletesen írunk.

A Ptk. pontos meghatározása:

„Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.”

A bizalmi vagyonkezelés szereplői

A bizalmi vagyonkezelésnek három szereplője van:

• Vagyonrendelő: ő az, aki a vagyontárgy tulajdonjogával rendelkezik.
• Vagyonkezelő: természetes- vagy jogi személy, aki a vagyont kezeli.
• Kedvezményezett: a haszonélvező, aki részesül a vagyonból.

Mind a három szereplő lehet természetes vagy jogi személy is. A szerepeket betölthetik többen is, ez leginkább a vagyonrendelőknél és a kedvezményezetteknél valósul meg.

Bizalmi vagyonkezelésbe szinte bármilyen vagyonelem adható, de az alábbiak szoktak a leggyakrabban előfordulni:

• Ingatlan (lakás, termőföld)
• Ingóság (autó)
• Értékpapír
• Üzletrész
• Vagyoni értékű jog
• Szellemi alkotás
• Követelések

A vagyonrendelő ezeket szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. Fontos, hogy bizalmi vagyonkezelés akkor jön létre, amikor a tulajdonos személye is megváltozik a szerződés aláírása következtében – ha a tulajdonjog nem kerül átruházásra, nem beszélhetünk vagyonkezelési jogról.

A vagyonrendelőt a jogrendszer és a szerződés erősen védik: bár a tulajdont másra ruházza át, a vagyonkezelő keze mégis meg lesz kötve, hisz a vagyont csak a szerződésben leírtak szerint kezelheti és csak meghatározott célokra fordíthatja. A vagyonrendelő meghatározhatja a kedvezményezetti jogosultság keletkezésének és megszűnésének feltételeit is, vagyis a vagyonrendelő lényegében bármilyen kikötéssel élhet a kedvezményezettel szemben annak érdekében, hogy elnyerje ezt a státuszt.

Bizalmi vagyonkezelési szerződés elemei

A bizalmi vagyonkezelési szerződés legfontosabb elemei:

• Írásba kell foglalni, nyilatkozat vagy szerződés formájában
• A vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett (de például 99%-ban lehet kedvezményezett)
• Maximum 50 évig él a szerződés
• Sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett nem utasíthatja a bizalmi vagyonkezelőt, ő csak a szerződés tartalma szerint járhat el
• A kezelt vagyont a bizalmi vagyonkezelőnek a sajátjától elkülönülten kell nyilvántartania

A bizalmi vagyonkezelési szerződés ugyanazokat az adatokat igényli, mint bármelyik másik szerződés. A vagyonrendelő és a vagyonkezelő

• nevét / cég nevét,
• címét / székhelyét,
• személyi igazolvány számát / azonosító számát,
• adószámát,
• bankszámlaszámát (vagyonkezelő részéről).

Sokkal fontosabb azonban a szerződés tartalma: azaz, a vagyonkezelő és a kedvezményezettek személye, a szerződés tárgya, a keretrendszer (a teljesülni kívánt feltételek a vagyon kezeléséről), a fizetési határidők és ütemezések, illetve a vagyonkezelő díja. Őt ugyanis díj illeti meg vagyonkezelői mivolta miatt, ami akár a kezelt vagyonból is levonható.

A kedvezményezett nem alanya a szerződésnek, ő csak passzív résztvevője a szerződéskötésnek.

A vagyonkezelői jog és a bizalmi vagyonkezelő jogai

A vagyonrendelő jelöli ki a kedvezményezetteket, illetve a kedvezményezetté válás idejét, feltételeit, a részesedés mértékét, formáját, vagy a kedvezményezetti státusz megszűnését. Kedvezményezett lehet akár a vagyonrendelő, továbbá meg nem született személy is.

A kezelt vagyon nem jogképes, ezért nevében a bizalmi vagyonkezelő jár el.

A vagyonkezelőnek nincs joga a kedvezményezettek körét bővíteni, ő csak a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezettek érdekében járhat el. Emellett kötelessége feladatát akkor is ellátni, ha a vagyonrendelő bizonyos okokból (ez lehet egészségügyi, jogi, vagy magánéleti ok is) nem képes rá.

A vagyonkezelőnek viszont jogában áll a lehető legjobb tudása szerint kezelni a vagyont, hiszen nagy felelősség is terheli. Éppen ezért figyelembe kell vennie a gazdasági- és külső környezeti változásokat, amik a vagyonrendelőt befolyásolják, hiszen a nem megfelelő piaci felkészültség miatti gondatlanság és hibás döntések hozatala mind őt terhelik.

A bizalmi vagyonkezelő felé elvárás, hogy jelezze a kockázatokat. Éppen emiatt a jó vagyonkezelő egy olyan pénzügyi szakember, aki jártas a menedzsmentben, megfelelően kommunikál a partnerekkel, érti a bankok és hitelintézetek konstrukcióit, képes több bankszámla egyidejű hatékony kezelésére, és folyamatos kontrollingot folytat.

A bizalmi vagyonkezelés előnyei

A bizalmi vagyonkezelés intézménye összességében elég rugalmas, így több okból is létrejöhet a szerződés. Több okból is megéri ezt az alternatívát választani:

• Adóoptimalizálás: a bizalmi vagyonkezelés segíthet nagy összegű üzletek és tranzakciók adóoptimalizálásában. Ha a vásárlás a vagyonkezelőn keresztül történik a kedvezményezett részére, akkor jóval kedvezőbb adókonstrukcióval is kivitelezhető új vagyontárgyak megvásárlása.
• Generációváltás: Magyarországon többségben vannak a kis- és középvállalkozások, melyek jellemzően családi tulajdonjogokkal rendelkeznek. A cégutódlás pedig napjaink egyik legfontosabb kérdése. A bizalmi vagyonkezelés az átállás során is biztosíthatja a cég működését, stabilitását az ügyvezető kiesése esetén.
• Gondviselés, jótékonykodás, a pro bono jelentése: a vagyonrendelő akkor nyugodt, ha teljesen megbízik a bizalmi vagyonkezelőben. A bizalmi vagyonkezeléssel biztosítható, hogy a vagyonrendelő vagyona bizonyos betegségek (pl. demencia) fellépése után is helyesen lesz kezelve. Gyakori alkalom még, hogy a vagyonrendelő a jótékonykodás, adományozás folytatása miatt bízza meg a vagyonkezelőt. Pro bono esetén tehát az önzetlen segítség a cél.
• Öröklés: végrendeletként is előfordulhat, az illetékes ez esetben még életében átadja vagyonát a meghatározott személynek. Nincs hagyatéki eljárás, továbbá biztosan érvényesül az elhunyt tényleges akarata. Tehát végrendelet helyett is alkalmazható: a megfelelő időben átadott vagyon nem része sem a hagyatéknak, sem pedig a házastársi vagyonközösségnek, illetve a hitelezők sem támaszthatnak igényt rá. Így a vagyontulajdonos döntései halála után is érvényt nyernek. A bizalmi vagyonkezelés “erősebb” mint a végrendelet, így a hosszú hagyatéki eljárás helyett egyből rendelkezni lehet a halott vagyonával a bizalmi vagyonkezelő által, a kedvezményezettek javára.

Bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyon adózása

Számos országban az üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelés pénzügyi engedélyköteles tevékenység. Magyarországon, ha valaki egynél több bizalmi vagyonkezelési szerződést köt, akkor külön engedélyt kell kérnie az MNB-től. Ha valaki egy szerződést köt, akkor csak annyi a feladata, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződést (és néhány adatot) elküldjön az MNB-nek a nyilvántartásba vétel végett.

A kezelt vagyon a legtöbb országban nem tekinthető adóalanynak (adózási szempontból transzparens), míg néhány országban önálló adóalanynak minősül és saját adószámmal is rendelkezik. Magyarországon a kezelt vagyon a társasági adó és a helyi iparűzési adó alanyának is számít. Ha a kezelt vagyonban bevétel keletkezik, akkor az ugyanúgy adózik, mintha egy társasági adóalany gazdasági társaság járt volna el.

A magyar adószabályok szerint a vagyon átadása illetékmentes, illetve a vagyonkiadás is lehet az, amennyiben a kedvezményezett a vagyonrendelőnek egyenesági rokona, felesége vagy testvére. A kezelt vagyon hozamának kiadása a kedvezményezett részére osztaléknak minősül, vagyis ugyanúgy kell adózni utána, mintha egy magyar gazdasági társaság osztalékot fizetett volna a tulajdonosa részére.

Amennyiben érdeklődik a bizalmi vagyonkezelés által nyújtott lehetőségekről, vagy netalán szeretné összehasonlítani több ország bizalmi vagyonkezelési megoldásait, vegye fel velünk a kapcsolatot.