Bizalmi vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelés több esetben az egyik legbiztonságosabb megoldás a vagyonosabb családoknak, vállalkozásoknak, legyen szó ingatlan, gépjármű vagy cég átadásáról. A vagyon átadása pedig akár teljesen adómentesen is történhet, ami ekkora összegek és értékek esetén rengeteg pénzt jelenthet. Ebben a bejegyzésben összeszedtük, mi mindent érdemes tudni a bizalmi vagyonkezelésről általánosságban, illetve melyek a legfontosabb adózási és jogi vonatkozásai.

Mit jelent a bizalmi vagyonkezelés és mi a célja?

A bizalmi vagyonkezelés az angolszász trust intézményéből jött létre. A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy nincs egységes nemzetközi (és ezen belül európai uniós) definíciója, számos válfaja/mutációja létezik, amit összefoglalóan a nemzetközi szakirodalomban trust-nak neveznek, azonban ezek sok esetben csak hasonló funkciókat betöltő jogintézmények, jogi konstrukciók. A definíció jelentése: a bizalmi vagyonkezelés olyan szerződéses viszony, ahol a vagyon eredeti tulajdonosa a vagyonrendelő, teljes vagyonát vagy annak egy részét átruházza a bizalmi vagyonkezelőre, azzal a céllal, hogy a bizalmi vagyonkezelő a ráruházott vagyont:

• kezelje,
• adminisztrálja,
• gyakorolja a tulajdonosi jogokat,
• értékét megőrizze és gyarapítsa,
• a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezettnek vagy kedvezményezetti körnek kiadja, illetve
• a magánszféra emelt szintű védelmét biztosítsa.

A fentiekkel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel átadásra kerül a vagyon tulajdonjoga (akár csak egy adásvételi vagy ajándékozási szerződés). A legfontosabb motívum tehát, hogy a bizalmi vagyonkezelő a vagyon teljes jogú tulajdonosává válik. A bizalmatlan vagyonrendelőnek arra is van lehetősége, hogy akár saját magát nevezze meg vagyonkezelőnek, illetve az egyik kedvezményezettnek. Azért csak az egyik kedvezményezettnek, mert a bizalmi vagyonkezelő ilyenkor nem lehet egyedüli kedvezményezett.

Bizalmi vagyonkezelés törvény

Magyarországon jelenleg a bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvény és az Új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:310. §-a alatt olvashatunk róla, mely 2014-ben lépett hatályba. Azóta a törvény folyamatos finomításoknak köszönhetően egyre érthetőbbé és alkalmazhatóbbá vált, egyúttal bővült is: a vagyonkezelőt ma már sokkal nagyobb felelősség terheli – amiről lentebb részletesen írunk.

A Ptk. pontos meghatározása:

„Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.”

A bizalmi vagyonkezelés szereplői

A bizalmi vagyonkezelésnek három szereplője van:

• Vagyonrendelő: ő az, aki a vagyontárgy tulajdonjogával rendelkezik, és aki azt a vagyonkezelőre átruházza.
• Vagyonkezelő: természetes- vagy jogi személy, aki a vagyont kezeli.
• Kedvezményezett: a haszonélvező, aki részesül a vagyonból.

Mind a három szereplő lehet természetes vagy jogi személy is. A szerepeket betölthetik többen is, ez leginkább a vagyonrendelőknél és a kedvezményezetteknél valósul meg.

A szerződés létrejöttéhez nem szükséges, de a nemzetközi gyakorlatban elterjedt a protektor kinevezése is, akinek legfőbb feladata a vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzése, valamint a vagyonrendelő és a kedvezményezett felé történő jelentése.

A vagyonrendelő

Vagyonrendelő lehet magánszemély vagy akár egy cég is, az egyetlen feltétel a cselekvőképesség, illetve az, hogy tulajdonjoga álljon fenn az átruházni kívánt vagyonelemek felett. A vagyonrendelő rendelkezik a legtöbb jogosítvánnyal a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban, ennek oka pedig az, hogy a vagyonelemeket ingyenesen ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonrendelő jogosult megválasztani a vagyonkezelőt, kijelölni a kedvezményezetteket, visszahívni a vagyonkezelőt, előre meghatározni a vagyonkezelés kereteit, a vagyonkiadás feltételeit, valamint azt, hogy milyen szempontokat vegyen figyelembe a vagyonkezelő a kezelt vagyon kezelése során. Ezen túl a vagyonrendelő bármikor ellenőrizheti a vagyonkezelő tevékenységét, azonban azt nem utasíthatja, így érdemes egyértelmű feltételeket és feladatokat szabni a szerződésben.

A vagyonkezelő

A vagyonkezelés lehet üzletszerű és nem üzletszerű. Az elhatárolás fontos, hiszen eltérő kötelezettségeknek kell megfelelniük a bizalmi vagyonkezelőknek, besorolásuktól függően. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (Bvktv.) röviden és egyszerűen definiál: „Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez az a bizalmi vagyonkezelő, aki legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét.” Ennek értelmében, aki egy bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét, az nem üzletszerűen eljáró (eseti) vagyonkezelő. Érdemes tekintettel lenni arra, hogy amennyiben gazdálkodó szervezet látja el a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelői pozíciót, akkor a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, tulajdonosa, valamint azok hozzátartozói és kapcsolt vállalkozása nem végezhet bizalmi vagyonkezelést.

Eseti bizalmi vagyonkezelő

Nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés esetén a szerződést közokiratba vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő lehet természetes és jogi személy is. Természetes személy esetén büntetlen előélettel kell rendelkeznie a vagyonkezelőnek, melyet a közokiratba foglalónak, vagy a szerződést ellenjegyző ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak az erkölcsi bizonyítvány felmutatásával tud igazolni. A bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt be kell jelenteni az MNB részére, ami nyilvántartást vezet a nem üzletszerű vagyonkezelési jogviszonyokról. Ez a lista nem nyilvános, ahhoz csupán néhány hatóságnak van hozzáférése. A vagyonkezelőnek a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül be kell nyújtania MNB-nek a bizalmi vagyonkezelési szerződést, a vagyonrendelő, vagyonkezelő és kedvezményezett adatait, a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelésről szóló nyilatkozatát, valamint a Pmt. szabályzatát elfogadó nyilatkozatát. Nem kell azonban a szerződés módosítását benyújtani az MNB részére, amennyiben az nem érinti a vagyonrendelő, vagyonkezelő vagy kedvezményezett személyét, személyes adataikat. Tehát amennyiben a felek kezelt vagyont szeretnék gyarapítani további vagyonrendeléssel, vagy a kedvezményezettek kezelt vagyonból történő részesedés arányát módosítják, azt nem kell az MNB felé jelezni. Viszont, ha az előbb említett felek adataiban történik változás, azt a vagyonkezelőnek a változástól számított 8 napon belül be kell azt jelenteni az MNB részére.

Vagyonkezelő alapítvány, mint bizalmi vagyonkezelő

Betöltheti a vagyonkezelői pozíciót egy vagyonkezelő alapítvány is. Ebben az esetben a Vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (Vatv.) kiveszi a Bvktv. hatálya alól a vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelési tevékenységét, tehát a vagyonkezelő alapítványnak nem kell a bizalmi vagyonkezelési szerződést az MNB-nek benyújtania, valamint akár több szerződés alapján is végezhet bizalmi vagyonkezelést anélkül, hogy a Bvktv.-ben rögzített üzletszerű bizalmi vagyonkezelőre vonatkozó követelményeknek megfelelne. Ezt valamelyest ellensúlyozza a vagyonkezelő alapítvány szervezeti struktúrája, mely szerint kötelező könyvvizsgálót megbízni. További követelmény, hogy amennyiben az alapító az alapítói jogokat átruházta a kuratóriumra, akkor egy külső, független ellenőrző szervet meg kell bízni a vagyonellenőri feladatok ellátásával.

Azonban nem csak a Bvktv. rendelkezéseitől, hanem a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó szabályaitól is eltér a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozás. Ilyen például a Ptk. kötelező érvényű szabálya, miszerint a vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezettje a jogviszonynak. Ezzel szembe menve a Vatv. kimondja, hogy a vagyonkezelő alapítvány tekintendő a kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettjének. Fontos kikötés továbbá, hogy a vagyonkezelő alapítvány csakis az alapító okiratában meghatározott célra, és az alapítvány kedvezményezettjei javára történő vagyoni juttatás okán végezhet bizalmi vagyonkezelést.

A kedvezményezett

Bizalmi vagyonkezelési jogviszony kedvezményezettje bárki lehet. A bizalmi vagyonkezelési szerződés során az a követelmény sem merül fel, hogy a kedvezményezettek név szerint, pontosan beazonosíthatóan legyenek megjelölve, azaz a kedvezményezettek körére utalással is meghatározhatók.

A szerepek halmozása a jogviszonyban

Lehetőség van arra, hogy egy személy több szerepet egyszerre töltsön be a bizalmi vagyonkezelésben, továbbá arra is, hogy egy személy egyszerre legyen vagyonrendelő, vagyonkezelő és kedvezményezett, azonban érdemes megvizsgálni az egyes szerepkombinációkra vonatkozó szabályokat.

Vagyonrendelő-vagyonkezelő

Ha a vagyonrendelő maga kíván vagyonkezelőként eljárni, akkor egyoldalú, visszavonhatatlan, közokiratba foglalt nyilatkozatával jön létre a jogviszony. Ebben az esetben a vagyonrendelő a jogviszony nyújtotta vagyonvédelmi előny mellett továbbra is saját maga lesz az átruházott vagyonelemek tulajdonosa annyival, hogy azt már kedvezményezett érdekeinek figyelembe vétele mellett az egyoldalú jognyilatkozatban és a Bvktv.-ben foglaltaknak megfelelően hasznosítja és rendelkezik azokkal.

További előnye a vagyonrendelő-vagyonkezelő státusznak, hogy az immáron kezelésbe adott vagyon a vagyonrendelő (és vagyonkezelő) saját vagyonától elkülönül, az a vagyonkezelő alvagyonaként van nyilvántartva. Ezzel a vagyonrendelő kihasználja a bizalmi vagyonkezelés nyújtotta vagyonvédelmi funkciót, miszerint sem a vagyonrendelő, sem a vagyonkezelő, sem pedig a kedvezményezett és hitelezői nem tarthatnak igényt a kezelt vagyonra és annak hasznaira.

Vagyonrendelő-kedvezményezett

A vagyonrendelő dönthet úgy is, hogy a vagyonával – vagy legalábbis annak egy részével – nem kíván tovább rendelkezni, és azt egy professzionális vagyonkezelőre átruházza, azzal a kikötéssel, hogy a kezelésbe adott vagyon kedvezményezettje részben vagy egészben a vagyonrendelő. A professzionális vagyonkezelő nem azonos az üzletszerű vagyonkezelővel. Professzionális vagyonkezelő végezheti tevékenységét eseti jelleggel, de akár üzletszerűen is. Ennek értelmében akár egy vagyonelem hasznosításához speciális szaktudással rendelkező barát is eljárhat professzionális vagyonkezelőként.

Az efféle vagyonrendelésnek több oka is lehet, ilyen például, ha a vagyonrendelő olyan vagyonelemet örököl, mely szakszerű hasznosításához nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, vagy a professzionális vagyonkezelő megbízásával nagyobb megtérülés érhető el. Fennállhat az a lehetőség is, hogy a vagyonrendelő vagyonát – annak méretéből, illetve az instrumentumok sokféleségéből adódóan – már nem képes egyedül kezelni, ezért a vagyonkezelő látja el helyette e feladatot. A vagyonrendelő ezzel passzív jövedelemre tesz szert, hiszen a vagyonkezelő, mint a kezelt vagyon tulajdonosa, valamint adójogi szempontból képviselője minden feladatot ellát, amely a vagyonkezelés során felmerül, míg a vagyonrendelő az általa meghatározott ütemben és mértékben részesül a kezelt vagyonból, mint kedvezményezett.

Vagyonkezelő-kedvezményezett

A vagyonkezelői és kedvezményezetti szerződéses pozíció egy személyben való összpontosulását a Ptk. kógens szabállyal tiltja. Nem tiltja azonban a Ptk., hogy több kedvezményezett kijelölése esetén a vagyonkezelőt is kedvezményezettként jelöljék meg. A családi vagyon bizalmi vagyonkezelési szerződéssel történő kezelése során tipikusan előforduló eset, mikor a szülők egyike vagyonrendelő, míg a másik szülő vagyonkezelő, és gyermekeik a kedvezményezettek. A vagyonkezelő szülőt azonban ki lehet akár kedvezményezettnek is jelölni, és e rendelkezés nem minősül semmisnek, hiszen nem kizárólagos kedvezményezett lesz a vagyonkezelő.

Vagyonrendelő-vagyonkezelő-kedvezményezett

Lehetőség van arra is, hogy a vagyonrendelő egyben vagyonkezelő és kedvezményezett is legyen. Természetesen ennek korlátja, hogy egy ilyen struktúrában legalább két személynek kell részt venni, hiszen azt a Ptk. szabályozása lehetetlenné teszi, hogy valaki önmagában töltse be mindhárom pozíciót.

Az előzőhöz egy hasonló példán keresztül bemutatható, milyen körülmények között lehet valaki vagyonrendelő, vagyonkezelő és kedvezményezett is. A családi vagyon kezelése érdekében a szülők bizalmi vagyonkezelési szerződést köthetnek, melyben a szülők, mint vagyonrendelők és vagyonkezelők, a gyermekek pedig kedvezményezettként jelennek meg. Kiköthetik a szülők azt is a szerződésben, hogy ők is részesüljenek a kezelt vagyonból, ezzel elkerülve a Ptk. vagyonkezelő, mint kizárólagos kedvezményezettre vonatkozó tilalmát.

Az említett kombinációkból egyértelműen kitűnik, hogy a bizalmi vagyonkezelési struktúra kialakításának szinte csak a képzelet szab határt, az rugalmasan igazítható a felek igényeihez.

Bizalmi vagyonkezelésbe adható vagyonelemek

Bizalmi vagyonkezelésbe szinte bármilyen vagyonelem adható, de az alábbiak szoktak a leggyakrabban előfordulni:

• Ingatlan (lakás)
• Ingóság (autó)
• Értékpapír
• Üzletrész
• Vagyoni értékű jog
• Szellemi alkotás
• Követelések
• Kriptovaluta

A vagyonrendelő ezeket szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. Fontos, hogy bizalmi vagyonkezelés akkor jön létre, amikor a tulajdonos személye is megváltozik a szerződés aláírása következtében – ha a tulajdonjog nem kerül átruházásra, nem beszélhetünk vagyonkezelési jogról.

Bizalmi vagyonkezelési szerződés elemei

A bizalmi vagyonkezelési szerződés legfontosabb elemei:

• Írásba kell foglalni, nyilatkozat vagy szerződés formájában
• A vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett (de például 99%-ban lehet kedvezményezett)
• Maximum 50 évig él a szerződés
• Sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett nem utasíthatja a bizalmi vagyonkezelőt, ő csak a szerződés tartalma szerint járhat el
• A kezelt vagyont a bizalmi vagyonkezelőnek a sajátjától elkülönülten kell nyilvántartania

A bizalmi vagyonkezelési szerződés ugyanazokat az adatokat igényli, mint bármelyik másik szerződés. A vagyonrendelő és a vagyonkezelő

• nevét / cég nevét,
• címét / székhelyét,
• személyi igazolvány számát / azonosító számát,
• adószámát.

Sokkal fontosabb azonban a szerződés tartalma: azaz, a vagyonkezelő és a kedvezményezettek személye, a szerződés tárgya, a keretrendszer (a teljesülni kívánt feltételek a vagyon kezeléséről), a fizetési határidők és ütemezések, illetve a vagyonkezelő díja. Őt ugyanis díj illeti meg vagyonkezelői mivolta miatt, ami akár a kezelt vagyonból is levonható. Természetesen a felek megállapodhatnak úgy is, hogy a vagyonkezelőt nem illeti meg a vagyonkezelői díj.

A kedvezményezett nem alanya a szerződésnek, ő csak passzív résztvevője a szerződéskötésnek, így az ő hozzájárulása, sőt még tudomása sem szükséges a szerződés megkötéséhez.

A vagyonkezelői jog és a bizalmi vagyonkezelő jogai

A vagyonrendelő jelöli ki a kedvezményezetteket, illetve a kedvezményezetté válás idejét, feltételeit, a részesedés mértékét, formáját, vagy a kedvezményezetti státusz megszűnését. Kedvezményezett lehet akár a vagyonrendelő, továbbá meg nem született személy is.

A kezelt vagyon nem jogképes, ezért nevében a bizalmi vagyonkezelő jár el.

A vagyonkezelőnek nincs joga a kedvezményezettek körét bővíteni, ő csak a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezettek érdekében járhat el. Emellett kötelessége feladatát akkor is ellátni, ha a vagyonrendelő bizonyos okokból (ez lehet egészségügyi, jogi, vagy magánéleti ok is) nem képes rá.

A vagyonkezelőnek joga és kötelezettsége a lehető legjobb tudása szerint kezelni a vagyont, hiszen nagy felelősség is terheli. Éppen ezért figyelembe kell vennie a gazdasági- és külső környezeti változásokat, amik a vagyonrendelőt befolyásolják, hiszen a nem megfelelő piaci felkészültség miatti gondatlanság és hibás döntések hozatala mind őt terhelik.

A bizalmi vagyonkezelő felé elvárás, hogy jelezze a kockázatokat. Éppen emiatt a jó vagyonkezelő egy olyan pénzügyi szakember, aki jártas a menedzsmentben, megfelelően kommunikál a partnerekkel, érti a bankok és hitelintézetek konstrukcióit, képes több bankszámla egyidejű hatékony kezelésére, és folyamatos kontrollingot folytat.

A bizalmi vagyonkezelés előnyei

A bizalmi vagyonkezelés intézménye összességében elég rugalmas, így több okból is létrejöhet a szerződés. Több okból is megéri ezt az alternatívát választani:

Adóoptimalizálás: a bizalmi vagyonkezelés segíthet nagy összegű üzletek és tranzakciók adóoptimalizálásában.

Generációváltás: Magyarországon többségben vannak a kis- és középvállalkozások, melyek jellemzően családi tulajdonjogokkal rendelkeznek. A cégutódlás pedig napjaink egyik legfontosabb kérdése. A bizalmi vagyonkezelés az átállás során is biztosíthatja a cég működését, stabilitását az ügyvezető kiesése esetén.

Vagyonvédelem: A bizalmi vagyonkezelés talán legismertebb funkciója a vagyonvédelem és vagyonelkülönítés. A vagyonrendelést követően a kezelt vagyon elkülönül a vagyonkezelő saját vagyonától, és azt a vagyonkezelő külön is tartja nyilván. Ennek jelentős vagyonvédelmi hatásai vannak: mivel a vagyonelemek tulajdonosa a vagyonkezelő, így a vagyonrendelő hitelezői már nem tudják az átruházott vagyontárgyakon igényeiket érvényesíteni, míg a vagyonkezelő saját hitelezői sem tudnak az elkülönített vagyonon végrehajtást eszközölni. Ugyanez a helyzet a kedvezményezett hitelezőivel, hiszen azok sem támaszthatnak semmiféle igényt a kezelt vagyonnal szemben mindaddig, míg annak kiadása a kedvezményezett részére nem esedékes. Természetesen ezen hatások eléréséhez szükséges az is, hogy a vagyonrendelést úgy hajtsák végre a felek, hogy az ne ütközzön a fedezetelvonás szabályaiba.

Gondviselés, jótékonykodás, a pro bono jelentése: a vagyonrendelő akkor nyugodt, ha teljesen megbízik a bizalmi vagyonkezelőben. A bizalmi vagyonkezeléssel biztosítható, hogy a vagyonrendelő vagyona bizonyos betegségek (pl. demencia) fellépése után is helyesen lesz kezelve. Gyakori alkalom még, hogy a vagyonrendelő a jótékonykodás, adományozás folytatása miatt bízza meg a vagyonkezelőt. Pro bono esetén tehát az önzetlen segítség a cél.

Öröklés: A bizalmi vagyonkezelési szerződés lehetőséget nyújt a hagyaték elosztásának hatékonyabb tervezésére, mint a végrendelet, illetve akár a törvényes öröklés rendjét is újra lehet szabni egy időben megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződéssel. Míg a végrendelet esetében szigorú szabályok vonatkoznak, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet valakit a végrendeletből kitagadni, addig a bizalmi vagyonkezelési szerződésben a vagyonrendelő szabadon dönthet a kedvezményezettek személyéről, és azok részesedéséről.

Előny továbbá a folytonosság is, hiszen a végintézkedéssel összevetve, a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel hatékonyabban tud a vagyonrendelő akarata érvényesülni, mivel a vagyonrendelő esetleges halálakor nincs szükség hagyatéki eljárásra a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek tekintetében, így azok továbbra is a vagyonkezelő kezelésében maradnak. Ez kiemelkedő jelentőséggel bír az aktív kezelést igénylő instrumentumok (például üzletrész) esetében, mert a vagyonkezelő egy gazdasági társaságban gyakorolni tudja tulajdonosi (tagi) jogait. A hagyatéki eljárás során azonban nincs ilyen személy, így például a társaság beszámolóját sem lehet jóváhagyni, amely a társaság működésképtelenségét okozza.

A vagyonrendelő végrendeletével is alapíthat bizalmi vagyonkezelési szerződést, melynek létrejöttéhez kizárólag a vagyonkezelő elfogadó nyilatkozata szükséges.

Bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyon adózása

Számos országban az üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelés pénzügyi engedélyköteles tevékenység. Magyarországon, ha valaki egynél több bizalmi vagyonkezelési szerződést köt, akkor külön engedélyt kell kérnie az MNB-től. Ha valaki egy szerződést köt, akkor csak annyi a feladata, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződést (és néhány adatot) elküldjön az MNB-nek a nyilvántartásba vétel végett.

A bizalmi vagyonkezelésbe adáskor a vagyonrendelő felértékelheti a vagyonelemeket, amelyek értékeinek összege az induló tőkét képezi. Ezt az összeget meghaladó, a vagyonkezelés során elért eredmény hozamnak minősül. Az induló tőke és a hozam elhatárolása a vagyon kiadásánál tölt be jelentős szerepet.

A kimeneti adózás szabályainak köszönhetően a szerződéskötéskor felértékelt vagyontárgy értéknövekménye után nem kell adót fizetni sem a vagyonrendelőnek, sem a vagyonkezelőnek. Ezen túl a vagyonrendelés illetékmentes, ha a felek a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződést kötnek, a vagyonkezelő bejelenti ezen minőségét az adóhatóságnak, és a vagyonrendelés ingyenesen történik.

A kezelt vagyon a legtöbb országban nem tekinthető adóalanynak (adózási szempontból transzparens), míg néhány országban önálló adóalanynak minősül és saját adószámmal is rendelkezik. Magyarországon a kezelt vagyon a társasági adó és a helyi iparűzési adó alanyának is számít. Ha a kezelt vagyonban bevétel keletkezik, akkor az ugyanúgy adózik, mintha egy társasági adóalany gazdasági társaság járt volna el. Mindazonáltal e teher alól mentesülhet a kezelt vagyon, ha azt a vagyonkezelő természetes személy vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kizárólag természetes személy kedvezményezett javára kezeli. További követelmény még, hogy az adott adóévben a kezelt vagyonnak csak befektetett pénzügyi eszközökből, értékpapírokból, pénzeszközökből és követelések átvételéből, hasznosításából és értékesítésből származzon bevétele.

A vagyonkiadáskor induló tőkét és hozamot is ki lehet adni. Induló tőke kiadásakor, amennyiben az a vagyonrendeléstől számított 5 év elteltével történik, a kedvezményezettnek nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.

Ha a kedvezményezettnek nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, akkor meg kell vizsgálni, hogy kell-e vagyonszerzési illetéket fizetni a kedvezményezettnek. Az adózási szabályok „áttetszőnek” tekintik a vagyonkezelőt, tehát úgy kell az ügyletre tekinteni, mintha a kedvezményezettek közvetlenül a vagyonrendelőtől szereznének vagyonelemeket. Ekkor a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti kapcsolatot kell figyelembe venni. Ha a kedvezményezett a vagyonrendelő házastársa, testvére vagy gyermeke, vagy maga a vagyonrendelő a kedvezményezett, akkor nem kell a vagyonszerzési illetéket fizetni a kedvezményezettnek.

Hozam kiadása esetén pedig a kedvezményezettnek a megszerzett összeg után az osztalékra vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, tehát 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, ez utóbbit felső korláttal.

Amennyiben érdeklődik a bizalmi vagyonkezelés által nyújtott lehetőségekről, vagy netalán szeretné összehasonlítani több ország bizalmi vagyonkezelési megoldásait, vegye fel velünk a kapcsolatot!

Ha tovább szeretne tájékozódni a témában, tekintse meg videóinkat: