Magánalapítvány, családi alapítvány, vagyonkezelő alapítvány létrehozása

A magánalapítvány egyben tartja és védelmezi az üzletemberek, illetve a családjuk által birtokolt vagyont a következő generációk számára. Egy vagyonkezelő pedig segíthet áthidalni az átadás okozta bonyodalmakat. De mi a különbség magánalapítvány, családi alapítvány és vagyonkezelő alapítvány között? A legfontosabb tudnivalók egy helyen.

Magánalapítvány, családi alapítvány, vagyonkezelő alapítvány közötti jogi különbségek

A három típusú alapítvány különböző célokat szolgál, és egyes országokban eltérő jogi szabályozások vonatkoznak rájuk, ugyanakkor vannak olyan helyszínek, ahol a magánalapítvány mindent magában foglal és nem tesznek különbséget egyes válfajai között. A fő különbségek a következők:

• A magánalapítványokat eredetileg magánszemélyek hozhatják létre, jótékony vagy magáncéllal, amely lehet akár üzleti vagy családi jellegű.
  A családi alapítvány a magánalapítvány egyik típusa, amelyet kifejezetten a család örökségének, vagyonának megőrzésének céljából és a generációs vagyontranszfer elősegítése érdekében, de jótékony tevékenységek támogatására is alkalmaznak.
  A vagyonkezelő alapítványok lehetnek közcélúak, de a magánalapítvány egy másik típusa is lehet. A legtöbb alapítvány nem végezhet aktív gazdasági tevékenységet, éppen ezért találták ki a vagyonkezelő alapítványt, amelynek lehet a kifejezett célja a vagyon kezelése és gyarapítása. Ugyanakkor itt sem kizárt, hogy ez a tevékenység egy család érdekeit szolgálja, és ily módon nem csak a vagyon kezelését, hanem egyúttal a generációs örökösödések és nehézségeik áthidalását is segíti.

Bármelyik alapítványi formáról is legyen szó, általában nagyobb vagyoni háttérrel rendelkező társaságok, üzleti körök és családok alkalmazzák őket.

A magánalapítvány fogalma

A magánalapítvány az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Régebben ez a tartós cél csak tartós közérdekű cél lehetett, azonban napjainkban számos országban már bármilyen tartós magáncél elérése érdekében lehet létrehozni ilyen alapítványt.

A magánalapítvány célja

A magánalapítvány egyben tartja és védelmezi az alapító által birtokolt vagyont a magáncélok megvalósítása érdekében. Az alapítók gondolhatnak családtagjaik értékeire vagy a vállalkozásuk hosszú távú működésének a fenntartására, de egyszerűen azért is létrehozhatnak magánalapítványt, hogy visszavonulásuk után biztosítva legyen vagyonuk megfelelő kezelése, és persze a megélhetésük is.

Jelentős vagyonok kialakulása esetén joggal merül fel a vagyon tulajdonosában, hogy miképpen konzerválható a vagyon a későbbi generációk számára. A fejlett tőkepiacú országok is számos példát nyújtanak arra, hogy hozzá nem értő kezekben jelentős vagyon is miképpen válhat semmivé. Így azt is biztosítani tudják, hogy egy váratlan halálesetkor a vagyon kezelésére még nem teljesen felkészült, vagy megfelelő élettapasztalattal nem rendelkező, esetleg az alapító számára elfogadhatatlan életmódot folytató örökösök idő előtt ne élhessék fel az egész vagyont.

A magánalapítvány előnyei

A magánalapítvány hatékonyan kezeli a piacgazdaságban felmerülő összetettebb befektetési portfóliók átadásának kérdését is, illetve fontos kiemelni, hogy a vagyon kivonható a generációs körforgásból, vagyis ez által az örökösödési adók és illetékek is megtakaríthatóak.

A célok elérése érdekében az alapítvány részletes alapszabályával sokkal összetettebben és rugalmasabban lehet rendelkezni a vagyon sorsáról, mint ahogy azt egy végrendelettel tehetnék. A magánalapítvány alapítója akár több generációra vonatkozóan pontosan meghatározhatja, hogy ki és milyen feltételek mellett lesz jogosult a vagyonra, vagy annak egy részére illetve juttatásra a vagyon által generált jövedelemből. A vagyon számára az alapítványi forma biztonságot nyújt, hiszen a kifizetések, támogatások feltétel- és biztosítéki rendszere szabadon alakítható. A magánalapítvány kuratóriuma kezeli a vagyont, és odafigyel arra, hogy betartsák az alapszabályt és az alapító rendelkezéseit.

A családi alapítvány célja

A családi alapítvány célja a vagyon megőrzése és hasznosítása elsősorban családon belüli célok megvalósítására. Ez lehet oktatás, kultúra, sport, karitatív, vagy valamilyen egyéb meghatározott tevékenység támogatása is. A családi alapítvány örökösödési célokat is szolgálhat, átadva a következő generációknak a vagyont és a családi értékeket.

A családi alapítvány előnyei

Előnyei közé tartozik a generációk közötti vagyonmegőrzés biztonsága, az adómentesség, a családi értékek megőrzése. A családi alapítvány létrehozása mindig alapos tervezést igényel, hiszen a jogi háttér és a vagyon szerkezete mellett figyelemmel kell lenni a családi viszonyokra is.

A vagyonkezelő alapítvány célja

A vagyonkezelő alapítvány egy jogi személy, ahol az alapító a teljes vagyonát, vagy annak egy részét átruházza egy újonnan létrejövő alapítványra, amelynek a feladata, hogy a vagyon aktív vagyonkezelés révén gyarapítsa és ennek érdekében üzleti, főként befektetési tevékenységet végezzen.

A vagyonkezelő alapítvány előnyei

Az alapító a vagyonátadást követően már nem tulajdonosa az átadott vagyonelemeknek, a kedvezményezett pedig még nem válik tulajdonossá egészen a vagyonkiadásig. A vagyon így biztonságban lesz. Az alapítványnak nincsen tulajdonosa, tehát nem kell attól tartani, hogy egy váratlan haláleset vagy egy hitelezői igény miatt veszélybe kerül a vagyon.

Tehát ez a szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy az alapító vagy a kedvezményezett esetleges fizetésképtelensége esetén se nyerjenek kielégítést a hitelezői a kezelt vagyonból. Mivel az alapítványnak nincsen tulajdonosa, ezért az alapító és a kedvezményezett házastársa, élettársa, személyes hitelezői nem támaszthatnak igényt a kezelt vagyonra, valamint halál esetén nem tartozhat az alapító és a kedvezményezett hagyatékába sem.

Ezek a rendelkezések alapozzák meg a kezelt vagyon legmagasabb szintű védelmét, a kedvezményezett leendő vagyonának biztonságát. A gazdasági életben ez az alapítványok elterjedésének egyik fő mozgatója, hiszen sokakat visszatartana a bizalmi vagyonkezeléstől annak a lehetősége, hogy az alapító vagy a kedvezményezett csődje által a kezelt vagyon is elveszik. Mindezt még vonzóbbá teszi, hogy a vagyonkezelő alapítvány esetében nincs akadálya annak, hogy fennállása alatt üzleti manőverekben is részt vegyen.

További előny, hogy lehetséges az is, hogy a kuratórium egy főből álljon és lehet egy személy maga az alapító, a kurátor és a kedvezményezett.

Vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni, amely a tőkeminimum. A tőkeminimum bármilyen vagyonelem összesített értéke lehet, legyen szó akár készpénzről, ingatlanról, üzletrészekről, követelésekről vagy akár értékpapírokról is.

Kik a szereplői a vagyonkezelő alapítványnak?

Alapító

Az a természetes vagy jogi személy, aki létrehozza az alapítványt és meghatározza annak célját és működési kereteit.

Kuratórium

Az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium felelős az alapítvány működéséért és vagyoni eszközök kezeléséért. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetében akár egy személyes is lehet a kuratórium.

Kurátor

A kuratórium tagját/tagjait nevezzük így.

Kedvezményezett

Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy – az alapító okirat rendelkezése hiányában – az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl.

Vagyonellenőr

Ha vagyonkezelő alapítvány esetén az alapító az alapítói jogok gyakorlására a kuratóriumot jelölte ki, illetve e jogait az alapítványra ruházta át, az alapító az alapító okiratban vagyonellenőrt is köteles kijelölni abból a célból, hogy a jogok gyakorlását és az alapítvány vagyongazdálkodását az alapítvány ellenőrző szervétől függetlenül figyelemmel kísérje.

Vagyonellenőrként csak könyvvizsgáló társaság, könyvvizsgáló, ügyvédi iroda, ügyvéd vagy más büntetlen előéletű és az alapító okiratban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelölhető ki, illetve bízható meg. feladata annak ellenőrzése, hogy a vagyonkezelő alapítvány vagyongazdálkodása megfelel-e az alapító okiratban meghatározott céloknak, a vagyonkezelésre vonatkozó alapítói előírásoknak és a befektetési szabályzatban foglaltaknak. Az alapítványi vagyonellenőr ellenőrzi továbbá az alapítói jogokat gyakorló kuratórium, illetve a felügyelőbizottság törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését.

Csatlakozó

A nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. A csatlakozó a már létező alapítvány részére juttat vagyont.

Ha az alapító okirat nem tartalmazza kifejezetten a csatlakozás lehetőségét, akkor az alapítvány jellege alapján dönthető el, hogy az alapító által szabott feltételek nélkül van-e lehetőség a csatlakozásra. Az alapító a csatlakozónak az alapító okiratban meghatározott jogokat is biztosíthat, hogy vonzóvá tegye a csatlakozást.

Állandó könyvvizsgáló

Állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező vagyonkezelő alapítvány esetén.

Felügyelőbizottság

Legalább három természetes személyből áll, a felügyelőbizottság elnökét (az alapító okirat eltérő rendelkezésének hiányában) a tagok maguk közül választják.

Nem közérdekű vagyonkezelő alapítványnál annak alapító okirata rendelkezhet úgy is, hogy az alapítványnál felügyelőbizottság nem működik; ebben az esetben a felügyelőbizottság feladat- és hatáskörét az alapítványi vagyonellenőr gyakorolja.

Alapító okirat

A vagyonkezelő alapítvány alapító okiratát közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A bírósági nyilvántartásba vételi eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Az alapító okiratban az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető céljait és elveit is rögzíteni kell, de az alapító az alapító okirathoz – annak részeként – mellékelheti a befektetési szabályzatot is.

A befektetési szabályzatnak tartalmaznia kell az alapítványi vagyont alkotó portfólió meghatározását, a kockázatkezelést, a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot.

Ha nem mellékelik a befektetési szabályzatot alapításkor, akkor van lehetőség a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül elkészíteni, amelyet a felügyelőbizottság javaslatára az alapítói jogok gyakorlója hagy jóvá.

Mi történik, ha 600 millió forint alá csökken a vagyonkezelői alapítvány tőkeminimuma?

Ilyen esetben a kedvezményezetteknek járó juttatást arányosan csökkenteni kell vagy azt mindaddig vissza kell tartan, amíg újra el nem éri az alapítvány vagyona a tőkeminimumot.

Ha három teljes éven át nem éri el a tőkeminimum összegét, akkor úgy kell tekinteni, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált és a vagyonkezelő alapítvány megszűnik.

Megszűnés

Az alapítói jogát gyakorló alapító kérelmére megszüntethető, erre irányuló alapítói kérelem esetén ezért a nyilvántartó bíróság polgári nemperes eljárásban megállapítja az alapítvány megszűnését eredményező ok bekövetkezését. Az alapítvány megszűnése nem érinti a kedvezményezettek javára már megállapított és esedékessé vált kötelezettségek teljesítését.

A már említett esetben is megszűnik az alapítvány, miszerint ha három teljes éven át nem éri el a vagyonkezelő alapítvány a tőkeminimuma összegét, akkor úgy kell tekinteni, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált és ebben az esetben is megszűnik.

Bizalmi vagyonkezelés a vagyonkezelő alapítvány által?

A vagyonkezelő alapítvány a törvény erejénél fogva létrehozhat bizalmi vagyonkezelést. Ez az eset a vagyontervezés hatványozottabb módszere lehet.

Az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezheti.

Az alapító a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adásáról az alapító okiratba foglalt egyoldalú jognyilatkozattal is rendelkezhet.

Tartós befektetési számla (TBSZ) a vagyonkezelő alapítvány által

A vagyonkezelő alapítvány akár tartós befektetési szerződést is köthet a természetes személy kedvezményezettek javára, ahol a befektetések hozama 5 évet követően adómentessé válnak.

Ki a tényleges tulajonos?

Annak ellenére, hogy az alapítvány maga egy jogi személy és nincs tulajdonosa, a pénzmosás elleni törvény értelmében az alapítvány tényleges tulajdonosa az a természetes személy, aki a vagyon legalább 25 százalékának kedvezményezettje, feltéve, hogy a kedvezményezetteket meghatározták az alapító okiratban. Ha nem határozták meg, akkor az a személy minősül tényleges tulajdonosnak, akinek az érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik.

További tényleges tulajdonosoknak minősülnek a kuratórium tagjai, illetve az is, aki meghatározó befolyást gyakorol a vagyon legalább 25 százaléka felett. Ennek az ügyfél-átvilágítás szempontjából van jelentősége.

Adózás

Vagyonátadás

A vagyonátadás egy ingyenes ügylet keratein belül történhet meg, mentes az ajándékozási illeték alól is bármilyen vagyonelem esetén.

Vagyonkezelés

A vagyonkezelő alapítvány alanya a társasági adónak (TAO), illetve az iparűzési adónak (HIPA), tehát a vagyonkezelés eredménye adóköteles.

Van egy olyan kedvező szabály azonban, hogy ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett is természetes személy és az adóévben a vagyonkezelés alatt kizárólag befektetett pénzügyi eszközökből, követelésekből, értékpapírokból vagy pénzeszközökből, illetve ezek hasznaiból és elidegenítéséből származott bevétele, akkor nem kell társasági adót fizetnie.

Vagyonkiadás

• Itt külön kell kezelni az alapítványi vagyonon belül a vagyon tőke- és hozam részét, mivel külön adózási szabályok vonatkoznak rájuk akkor, amikor a kedvezményezettek részére történik a juttatás.
• A tőke esetén ,,áttetszőnek” kell tekinteni a vagyonkezelési alapítványt, vagyis a tőke megszerzését úgy kell tekinteni a kedvezményezett által, mintha közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna. Ebben az esetben tehát az általános szabályokhoz kell nyúlnunk, ami azt jelenti, hogy az általános illetékfizetési szabályok lépnek életbe. Azonban nem kell illetéket fizetni a tőkekiadás során, ha a kedvezményezett maga az alapító, a házastársa, testvére és egyenesági rokona.
• A vagyonkezelő alapítvány által kifizetett hozamot osztaléknak kell tekinteni és az általános szabályok szerint kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget, mintha egy gazdasági társaság fizetne osztalékot, vagyis 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho-t) kell megfizetni utána, de a szocho esetében felső korlát van.

Felértékelés?

Az alapító okiratban megjelölt értéken vagyonkezelő alapítványnak nyilvántartásba kell vennie az átadott induló vagyont (vagyis a tőkét). Az alapító okiratban általában nem névértéken, hanem piaci értéken tüntették fel az átadott vagyon értékét. A vagyon felértékelése nem von maga után adófizetési kötelezettséget, csupán egy nyilvántartás kell vezetni róla.

Ha a vagyonkezelő alapítvány öt év után adja ki a felértékelt vagyont a kedvezményezettjei részére, akkor azután nem keletkezik adó- és illetékfizetési kötelezettség amennyiben a kedvezményezett maga az alapító, a házastársa, testvére és egyenes ági rokona.

Alapítvány létrehozása

Az alapítványok létrehozását hazánkban számos jogszabály és rendelet szabályozza. Ezeket nem feltétlenül egyszerű magánszemélyként követni. Amennyiben magánalapítvány, családi alapítvány vagy vagyonkezelő alapítvány létrehozásán gondolkozik, vegye fel velünk a kapcsolatot. A teljes alapítási folyamatban segítséget tudunk nyújtani, ráadásul össze tudjuk hasonlítani a magyar megoldásokat a legkorszerűbb nemzetközi vagyonvédelmi technikákkal. Emellett személyre szabott ajánlattal biztosítjuk, hogy a legtöbbet tudja kihozni a rendelkezésre álló lehetőségekből.