A GCC országok közül (Öböl Menti Együttműködési Tanács) közül Katar az első, amely az ott dolgozó külföldieknek állandó tartózkodási engedélyt biztosít, korlátozott mennyiségben, éves kvóta alapján.
Az Emírségekben június közepén bejelentett 10 éves tartózkodási engedély és a 100 százalékos külföldi cégtulajdonlás lehetősége nem csak a gazdaságot élénkítheti.
Előző cikkünkben körbejártuk, hogy melyik cég minősül offshore-nak és arra jutottunk, hogy attól hogy valaki külföldi céget alapít, nem feltétlenül vonatkoznak rá az offshore cégekhez kapcsolódó negatív következmények. Most azt fogjuk kifejteni, hogyan tudunk úgy külföldi céget alapítani, hogy az ne minősüljön offshore-nak.
Ha valaki most 2018-ban bekapcsolja a TV-t, a rádiót, kinyit egy újságot vagy hallgat az egyre inkább digitalizálódó világ szavára és előveszi az okostelefonját, hogy annak segítségével böngéssze a nagyvilág híreit, akarva-akaratlanul is belebotlik az alábbi szó összetételbe: „offshore cég”.
Az Egyesült Arab Emírségek hét emírség államszövetsége, amelyek különböző üzleti előnyöket kínálnak a befektetők számára.
A ciprusi adórendszer az évek során fokozatosan és következetesen fejlődött. Leginkább az elmúlt néhány évben vált egyre korszerűbbé annak érdekében, hogy jobban összhangba kerüljön európai riválisokkal.
Az elmúlt néhány hónapokban a mennyországot és a poklot is megjárták a bitcoinnal üzletelő befektetők. A kriptodeviza rekordméretű árfolyam emelkedést és árfolyamesést is produkált ebben az időszakban.
Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.
A modern pénzintézetek több kockázatot rejtenek, mint gondolnánk. A bankokról az átlagembernek a megbízhatóság jut eszébe.
Bono, Lewis Hamilton és Erzsébet királynő után nem lepődünk meg azon sem, hogy a négy legnagyobb adótanácsadó cég is érintett a Paradise-ügyben.