ATAP: így küzd az EU a cégek adóelkerülése ellen
Brüsszelnek elege lett abból, hogy a multinacionális óriásvállalkozások különböző trükköket bevetve leszorítják az adóalapjukat, hogy lehetőleg minél kevesebb adót kelljen fizetniük.
Brüsszelnek elege lett abból, hogy a multinacionális óriásvállalkozások különböző trükköket bevetve leszorítják az adóalapjukat, hogy lehetőleg minél kevesebb adót kelljen fizetniük.
Valóságos paradicsom volt Magyarország azok számára, akik különféle jogdíjakból szereztek bevételt. Eddig.
Az úgynevezett panama iratok nyilvánosságra hozatala óta a politikusok, a közvélemény és nem utolsó sorban a hatóságok is fokozott érdeklődést tanúsítanak a külföldön bejegyzett vállalkozások valamint azok tulajdonosainak tevékenysége iránt.
Dupla ír-holland szendvics. Ha tippelni kéne, honnan származik ez a kifejezés, a letöbben bizonyára egy éttermi rendelés során a vendég és a pincér között elhangzott párbeszéd egy részletének hinnék.
A költségvetési bevételeket apasztó pénzügyi világválság kitörése óta a kormányok sokat töprengenek azon, vajon miként lehetne az eddigieknél több adó befizetésére bírni a multinacionális óriásvállalatokat. Nincs könnyű dolguk.
Európa más városaihoz hasonlóan az elmúlt hetekben Budapesten is kitört a taxisok és az Uber háborúja.
A magyar ingatlanpiacon bevett gyakorlat volt, hogy a befektető nagy értékű ingatlanát egy magyar cégbe apportálta, amit adózási okokból egy luxemburgi holdingcég közbeiktatásával birtokolt.
Adómentesen és névtelenül lehetett befektetni vagy éppen magyar cégeket tulajdonolni annak, aki korábban Liechtensteinben alapított vállalkozást. Mindez mára a múlté, de azért a befektetőknek kár lenne megfeledkezniük az apró európai hercegségről.
Nagy volt az érdeklődés a külföldi állampolgárok részéről a magyar cégalapítási lehetőségek iránt a 2000-es években. Az azóta eltelt másfél évtizedben a helyzet megváltozott. A cégnyilvántartási adatok szerint negyedével csökkent a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma. Vajon mi lehet ennek az oka?
Az Európai Unió valamennyi tagállamának 2016-ban át kell ültetnie a saját jogrendszerébe az unió Közigazgatási együttműködési irányelvének új, módosított szabályait, majd ezeket a szabályokat 2016 és 2017 első napjától kezdve alkalmazniuk kell. Mindez komoly hatással lesz az offshore cégek tulajdonosaira.