Külföldi jövedelem adózása Magyarországon 2024-ben

Ma már szinte az ágyból sem kell felkelni ahhoz, hogy valaki bármiféle jövedelemre tegyen szert. Legyen az munka, befektetés, vagy egyéb bevételi forrás. Akár a világ másik végéről is szerezhetünk egy kis (vagy nagy) mellékest. De az egyik legkényesebb kérdés, az adózás, mindig fejtörést okozhat. Hogyan, mennyit és kinek kell fizetni a befektetéseink, bevételeink után? Külföldi jövedelem adózása Magyarországon, avagy minden, amit a témáról tudni érdemes.

Mi minősül külföldi jövedelemnek?

Külföldi jövedelemnek minősül minden olyan bevételi forrás, amelyet egy személy vagy vállalkozás egy másik országban vagy országból szerez meg. Azaz, ha valaki nem a saját lakóhelyéhez tartozó országban szerez bevételt, akkor az külföldi jövedelemnek számít.

Példák külföldi jövedelemre:

  • Ha egy magánszemély Magyarországon lakik, de külföldön dolgozik, az ottani munkabérének az összege külföldi jövedelem lesz.
  • Egy magyar vállalkozásnak külföldi leányvállalata van, ami külföldi piacon termel és értékesít. A leányvállalat által elért nyereség, osztalék vagy értékpapír eladásából származó nyereség is külföldi jövedelemnek számít a magyar anyavállalat számára.
  • Ha egy magánszemély külföldön birtokol ingatlant, és abból bérbeadásból származó jövedelmet szerez, szintén külföldi jövedelemnek minősül a számára, ha az adott országban fizetett adóval kell elszámolnia.
  • A külföldi befektetésből, tőzsdéből, részvényből származó bevétel, az árfolyam-, osztalék- és részvénynyereség egyaránt idetartoznak.

Fontos megemlíteni, hogy a külföldi jövedelemre is adózási kötelezettség vonatkozik, aminek adóztatást általában két ország (a jövedelem forrásának és a jövedelem célállomásának az állama) adórendszere határoz meg. Az adóegyezmények (kettős adóztatás elkerülése érdekében kötött egyezmények) szabályozzák, hogy egy adott jövedelem melyik országban adóztatható, illetve megakadályozzák-e a kettős adóztatást.

Mit kell tudni az itthon szerzett külföldi befektetési nyereségekről?

A globalizáció megnyitotta a világot, és sok előnnyel jár, hogy külföldön is lehet vagyont gyarapítani, ha valaki nem csak a magyar tőzsdében szeretne gondolkozni. Fontos figyelembe venni azonban, hogy a külföldi befektetésekből származó jövedelmek adózási szempontból különbözőek lehetnek, és ez befolyásolja, melyik országban kell adót fizetni.

A külföldi befektetések során leggyakrabban

  • osztalék,
  • árfolyamnyereség és
  • kamat

formájában generálódik jövedelem. Ezek típusa alapvetően meghatározza, hogy milyen adózási szabályok vonatkoznak rájuk. Emellett fontos megvizsgálni, hogy melyik országból származik a jövedelem, mivel ez határozza meg, hogy az adóztatási jog kinek a kezében van. Ha az adóegyezmény korlátozza a kettős adóztatást, az pozitív előny, mivel megakadályozza, hogy mindkét állam ugyanazt a jövedelmet adóztassa.

Az adóegyezmények nélküli esetben mindkét ország adóztathat, és Magyarország a külföldi befektetések esetén megengedi a külföldön megfizetett adót beszámítani a magyar adóba, viszont a fizetendő magyar személyi jövedelemadó ilyenkor sem lehet kevesebb, mint 5%. Az adóegyezmények meghatározzák, hogy melyik ország rendelkezik adóztatási joggal az osztalék, árfolyamnyereség és kamat tekintetében. Gyakran előfordul, hogy mind a forrásország, mind a befektető célország adóztatási jogot kap az adott jövedelemre.

Amikor magyar állampolgárok külföldi befektetéseket tartanak, az adóhatóság automatikusan kap információkat a külföldi bankszámlákról és befektetésekről. Ezért fontos, hogy pontosan értsük az adózási szabályokat és az igényeket, valamint célszerű szakértőt bevonni, aki segít a helyes bevallás elkészítésében és az adókötelezettség megfelelő teljesítésében. Az önellenőrzés lehetősége adott, és ezzel megelőzhetők az adózási hibák és a büntetések.

Adóügyi illetőség: hol minősülünk adózónak?

Magyarország adóztatja a magyar illetőségű magánszemélyek belföldről és külföldről származó jövedelmét, valamint a külföldi személyek belföldről származó vagy egyébként Magyarországon adóztatható jövedelmét.

A külföldről származó jövedelmek főszabály szerint adókötelesek Magyarországon, de a pontos adóztatási jog meghatározása érdekében az érvényes nemzetközi egyezményeket kell figyelmbe venni.. Az egyezmények meghatározzák, hogy melyik állam jogosult az adóztatásra, és a kettős adóztatás elkerülése érdekében szabályokat állapítanak meg a jövedelem adóztatására. Az egyezmények nem határozzák meg az adott jövedelem adóztatásának a módját az adóztatásra jogosult államban, így előfordulhat, hogy Magyarország jogosult az adóztatásra, de nem adóztatja azt be a belső szabályok szerint.

Magyarországnak több mint kilencven külföldi állammal van hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, de vannak országok, amelyekkel nincs ilyen megállapodás, és ez esetben más szabályok irányadóak.

Összességében az adókötelezettség attól függ, hogy a magánszemély belföldi illetőségű-e a magyar szabályok és az egyezmény előírásai alapján, és hogy az egyezmény lehetővé teszi-e Magyarországnak a jövedelem adóztatását. Egy külföldi magánszemélynek pedig korlátozott adókötelezettsége lehet, ha az egyezmény alapján a jövedelem Magyarországon adóztatható.

Adóügyi illetőség

Külföldi jövedelem adózása kisokos és útmutató

A külföldi jövedelem adózása tehát az adott ország adójogi szabályozásától és az esetleges kettős adóztatás elkerülésére kötött adóegyezményektől függ. Az adókötelezettségek helyes megállapítása érdekében mindig javasolt szakértő adótanácsadó segítségét igénybe venni, különösen akkor, ha valaki külföldi jövedelemmel rendelkezik. A helytelen adózás következményei súlyosak lehetnek, ezért fontos a pontos és jogszabályoknak megfelelő adóbevallás és adófizetés.

Külföldi kamat és osztalék

Ha Magyarországon élő magánszemély vagy vállalkozás külföldről kap kamatjövedelmet (pl. külföldi bankbetét), vagy osztalékot (pl. részvények után járó osztalék), akkor az adózás szempontjából fontos, hogy Magyarország a másik állammal adóegyezményt kötött-e a kettős adóztatás elkerülése érdekében.

Ha van adóegyezmény, akkor az azt meghatározó szabályok alapján kerül megállapításra, hogy az adott jövedelem melyik országban adóztatható. Ha Magyarország adóztatható, akkor az adóegyezményben foglaltak szerint kerül sor az adóztatási jog meghatározására, mindamellett a külföldön megfizetett adóval általában csökkenthető a Magyarországon fizetendő adó.

Ha nincs adóegyezmény az adott országgal, és a jövedelem külföldi adóztatás alá esik, akkor az adózónak Magyarországon is kötelessége az adóbevallásban szerepeltetni a külföldről származó jövedelmet, és azt itt is megadóztatni. Ebben az esetben az adóhatóság csak részben veszi figyelembe a külföldön megfizetett adót, így a jövedelem után mindkét országban adót kell fizetni.

Külföldi munkából származó jövedelem

Magyarországon élő személynek, aki külföldön dolgozik és ott szerzi jövedelmét, az adókötelezettsége a munkavégzés helye szerinti ország szabályai szerint alakul. Ugyanakkor ha Magyarország és a munkavállaló országa között nincs adóegyezmény, akkor a külföldön kapott bér vagy fizetés után külföldön kell megfizetni az adót, és Magyarországon a jövedelmet mentesíteni lehet, de csak 90%-ban az itthon fizetendő adó alól.

A kettős adóztatás jelentése

A kettős adóztatás olyan helyzetet jelent, amikor egy személy vagy vállalkozás ugyanazon jövedelem után két vagy több különböző államban is adófizetési kötelezettséget kap. Ez akkor fordul elő, amikor a jövedelem keletkezési helye és/vagy a jövedelem célországa eltérőek, és az érintett országok nem rendelkeznek megfelelő adóegyezményekkel, amelyek segítségével elkerülhető lenne a kettős adóztatás.

A kettős adóztatás megoldására szolgálnak az adóegyezmények, amelyeket két ország köt egymással. Ezek az egyezmények határozzák meg, hogy az adott jövedelem melyik országban adóztatható, és lehetőséget adnak arra, hogy a fizetett adókat beszámítsák vagy mentesítsék egymás adórendszerében.

Az adóegyezmények célja a hatékony adóztatás biztosítása és a kettős adóztatás elkerülése, ezáltal ösztönözve a nemzetközi gazdasági tevékenységet és befektetéseket.

Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény

A kettős adóztatás elkerülésének fő módszerei az adóegyezmények és a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló adózási stratégiák. Fontos megjegyezni, hogy az adóelkerülés és a kettős adóztatás elkerülése között van különbség. Az adóelkerülés illegális adókikerülési módszerekre utal, míg a kettős adóztatás elkerülése törvényes adózási stratégiák alkalmazásával valósul meg az adóegyezmények és más adózási, jogi szabályozások alapján.

Minden ország saját adózási szabályozásokkal rendelkezik, amelyek meghatározzák, hogy hogyan lehet a kettős adóztatást elkerülni. Az adózóknak érdemes tájékozódni az adott ország adózási szabályozásairól, és lehetőség szerint adótanácsadóval is konzultálni az optimális adózási stratégiák kialakítása érdekében.

Ha van adóegyezmény

Az adóegyezményekben próbálják feloldalni a kettős adóztatást. Az egyik, hogy csak a

  • célország adóztat, tehát ahová megy a jövedelem, vagy csak a
  • forrásország, ahonnan származik a jövedelem. A harmadik, kicsit furcsa eset az, hogy hagyják, hogy
  • adott esetben mindkét állam adóztasson, de egyik és másik is csak részben.

Az adóegyezmények háromféleképpen szoktak működni:

  • Mentesítés: egyes esetekben az adóegyezmény lehetővé teszi, hogy csak az egyik ország adóztassa a jövedelmet, míg a másik ország teljes mértékben mentesíti azt az adó alól. Ez segít elkerülni a kettős adóztatást.
  • Beszámítás: a beszámítás módszere lehetővé teszi, hogy az adófizető figyelembe vegye a külföldön már megfizetett adót a hazai adószámítás során. Így a már kifizetett adót levonhatják a hazai adóalapból, csökkentve ezzel a kettős adóztatás mértékét.

Az adóegyezmények tehát olyan megállapodások, amelyeket két ország köt egymással a kettős adóztatás elkerülése és az adókikerülés megelőzése érdekében. Ezek az egyezmények meghatározzák, hogy egy adott jövedelem melyik ország adóhatósága előtt kerül adóztatásra.

Adóegyezmény

Kivel kötött Magyarország adóegyezményt?

Magyarország aktívan igyekszik minél több állammal adóegyezményt kötni, és jelenleg számos országgal van ilyen megállapodása. Például Albániával, Ausztriával, Ausztráliával, Azerbajdzsánnal,  Vietnammal és az összes EU tagállammal adóegyezményt kötöttünk a kettős adóztatás elkerülése érdekében. Az adóegyezmények tartalmazzák az adóztatási jogok elosztását az érintett jövedelmek között, így meghatározzák, hogy mely ország jogosult az adóztatásra.

Fontos megemlíteni, hogy az adóegyezményeket időről időre módosíthatják az érintett országok. Néhány adóegyezményt, mint például az Irak és Pakisztán közötti megállapodást, Magyarország nemrégiben módosította az adózási feltételek pontosítása érdekében.

Egyes országokkal pedig, mint például Kirgizisztánnal, még folyamatban vannak az adóegyezmények tárgyalásai, és a szerződés csak akkor válik érvényessé, ha mindkét fél hivatalosan elfogadja azt. Az Egyesült Államokkal kötött új adóegyezményt 2010 óta még nem fogadták el.

Az adóegyezmények modernizálása az elmúlt időszakban a multilateral instrument (MLI) bevezetésével történt. Ez az online platform lehetőséget biztosít az államoknak, hogy egyszerűbben és gyorsabban egyeztessenek és módosítsanak meglévő adóegyezményeken. Ezen a platformon az országok jelezhetik egymásnak az adózási szabályozásokkal kapcsolatos módosítási igényeiket, és ha a másik fél is hajlandó egyeztetni, akkor közös megegyezéssel módosíthatják az adóegyezményt.

Ha nincs adóegyezmény

Magyarországnak mintegy kilencven külföldi állammal – beleértve az Európai Unió összes tagállamát – van érvényes kettős adóztatást kizáró egyezménye. Ennek ellenére előfordulhat, hogy magyar magánszemélynek olyan országból származik jövedelme, amellyel Magyarországnak nincs adóegyezménye.

Ebben az esetben mindkét állam jogosult az adóztatásra, ami kellemetlen helyzetet teremthet. Azonban a személyi jövedelemadó törvény 32. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít ennek elkerülésére. Ennek értelmében, ha a magánszemélynek olyan jövedelme van, amelyre külföldön már megfizette az adót, akkor a számított adót csökkentheti a külföldön megfizetett adó 90%-ával, de legfeljebb az adóalapra vonatkozó adó mértékével. Az adóvisszatérítéssel kapcsolatos összeg azonban nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként.

Jelenlegi adómérték esetén (15%), ha a külföldön megfizetett adó 90%-a ezt meghaladja, a hazai adófizetési kötelezettség legfeljebb az adóalap mértékéig csökkenthető. Ha azonban nincs adóegyezmény az adott országgal, a magyar adókötelezettséget a magyar szabályok szerint kell meghatározni.

Alacsony adókulcsú államok

Az alacsony adókulcsú államok olyan országok, ahol a társasági adóval kapcsolatos adókötelezettség nem létezik, vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék. Kivételt képeznek azonban azok az államok, amelyek Magyarországgal kötöttek adóegyezményt a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén.

Alacsony adókulcsú államok

Adóbevallás külföldi jövedelem után

A legegyszerűbb módszer a bevallás elkészítésére, hogy kiegészítjük a NAV által előre kitöltött bevallási tervezetet az online felületen, miután beléptünk az ügyfélkapun keresztül. Az előre kitöltött tervezet nem tartalmazza a külföldről származó jövedelmeket, ezért ezt az információt nekünk kell szerepeltetni az adóbevallásban.

Külföldi befektetések adózása: a legjobb helyszínek

Az Egyesült Arab Emírségek (UAE) és más egzotikus helyszínek, például offshore országok említést érdemelnek az alacsony adókulcs és adózási kedvezmények miatt. Az ilyen országokban történő befektetés vagy vállalkozás indítása lehetőséget kínálhat a jövedelem hatékony adótervezésére és minimalizálására.

Akik vállalkozóként vagy befektetőként szeretnének külföldön tevékenykedni, azoknak nemzetközi adószakértők segítségével lehetséges megtalálni a legjobb üzleti és adózási lehetőségeket. Szakembereink segítségével részletesen megismerhetik az adott ország adórendszerét, adókedvezményeit és egyéb pénzügyi előnyeit, így lehetőség nyílik a legkedvezőbb döntések meghozatalára és a hatékony adótervezésre.

Egyeztessen időpontot velünk díjtalan konzultációra!

Korábbi bejegyzések

Vízumeljárás az Egyesült Arab Emírségekben

Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.

Bővebben >>>

Vizsgálat a holland ABN Amro Bank ellen

A feltételezések szerint a holland pénzintézet nem megfelelő gondossággal világította át az ügyfeleit és elmulasztotta a gyanús tranzakciók jelentését. A Deutsche Bankot pedig már meg is vádolták pénzmosással. A holland…

Bővebben >>>

Vita a ciprusi-orosz adómegállapodásról

A ciprusi kormányt teljesen váratlanul érte, hogy Oroszország megszüntetné a két ország közötti kettős adóztatásról szóló megállapodást. A Reuters arról számolt be, hogy a Putyin kormánya úgy véli, hogy az…

Bővebben >>>

Viszlát 500 eurós!

A nagy címletű és nagy értékű bankjegyek nagy kockázatot jelentenek, ezért betiltaná az 500 eurós bankjegyeket és felső értékhatárt szabna a készpénzben történő kifizetések számára a holland-, a belga-, a…

Bővebben >>>

Virágzó aranyvízum biznisz

A koronavírus nem csak a mindennapjaikat, hanem az aranyvízumprogramokat is átalakította. A szupergazdagok most olyan útlevelet vásárolnának, ami vírus-szempontból biztonságos országba szól. Az utazási korlátozások enyhülésével pedig tovább pöröghet az…

Bővebben >>>

Világszerte csökken a társasági nyereségadó

Az elmúlt évtizedekben közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó a világban – állapította meg a Tax Foundation 208 országot vizsgáló felmérése. A leginkább Európában érzékelhető csökkenés ebben az adónemben, a…

Bővebben >>>

Vegyen földet Abu Dhabi-ban!

A külföldi állampolgárok és a külföldiek tulajdonában lévő vállalkozások mostantól szabadon vásárolhatnak földterületet és ingatlant Abu Dhabi befektetési övezeteiben, közölte a nemzeti hírügynökség. Eddig a külföldi befektetők csak bérleti megállapodást…

Bővebben >>>

Végre valódi bankot épít a Vatikán

Új rendeleteket fogadott el Ferenc pápa a Vatikán bankja kapcsán, kötelezővé téve többek között a külső könyvvizsgálatot. Az elfogadott rendeletek egy több mint hat éves banki reformfolyamat újabb mérföldkövét jelentik.…

Bővebben >>>