Tényleges tulajdonos fogalma, azonosítása és nyilvántartása

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében került elfogadásra a 2017. évi LIII. törvény (röviden Pmt. tv.), amely meghatározza a tényleges tulajdonos fogalmát és eseteit. Cikkünkben lényegretörően és érthetően mutatjuk be a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat!

A tényleges tulajdonos fogalma

A 2017. évi LIII. törvény 3. paragrafus 38. pontja szerint a tényleges tulajdonos fogalma:

“tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
d) * alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy
dd) a da)–dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány
képviseletében eljár,
e) * bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek:
ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint
ee) adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;”

A Pmt. összegzéseképpen megállapítható, hogy:

• Jogi személlyel vagy jogi személlyel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek: A tényleges tulajdonos közvetve vagy közvetlen a tulajdonrész vagy szavazati jog legalább 25%-ával rendelkező természetes személy. Az a tényleges tulajdonos, aki meghatározó befolyással rendelkezik, olyan esetekben, amikor a szavazati jog vagy tulajdoni hányad több természetes személy között oszlik meg és egyik személynél sem éri el az egynegyed részt.
• Bizalmi vagyonkezelők: A vagyonrendelő természetes személy vagy személyek mindegyike tényleges tulajdonos, legyen akármekkora a vagyonrendelésük aránya.
• Alapítványok és egyesületek: Alapítványok és egyesületek esetén a tényleges tulajdonosok azok a személyek, akik a vagyon legalább 25%-ának kedvezményezettjei. Előfordulhat, hogy nincs megjelölt kedvezményezett. Ilyen esetekben a szervezetet alapító és működtető személyek a tényleges tulajdonosok. Fontos megjegyezni, hogy a kuratóriumi tagok is tényleges tulajdonosnak minősülnek.

Mi az a tényleges tulajdonos nyilvántartás?

A fentebb idézett törvény fő célja a tényleges tulajdonos nyilvántartás megvalósítása a transzparencia érdekében. A törvény értelmében a Magyarország területén nyilvántartásba vett civil és gazdálkodó szervezetek, bizalmi vagyonkezelők, illetve részben állami tulajdonú szervezetek adatszolgáltatásra kötelezettek. Ennek következtében a számlavezető bankok 2021 január 1-től folyamatosan jelentenek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által létrehozott és üzemeltetett központi nyilvántartás felé. A tényleges tulajdonos nyilvántartás adatait rendszeresen összevetik egyéb adatforrásokkal.

A tényleges tulajdonos nyilvántartásban szereplő társaságok megbízhatósági TT indexet kapnak. A 10-es felosztású arányskálán a 10 jelöli a maximális, míg az 1 a minimális megbízhatósági szintet. Az első adatrögzítés alkalmával az összes szervezet 10-es értékű TT indexet kap, amely csökkenhet, amennyiben valamelyik hatóság eltérést talál a nyilvántartás és az általa ismert adatok között. Súlyos következményei lehetnek az alacsonyabb értéknek:

• 8 pont alatt bizonytalan,
• míg 6 pont alatt megbízhatatlan besorolásba kerül a szervezet.

Amennyiben 180 napot követően sem kerül korrigálásra az értékelés, a NAV egy nyilvánosan elérhető felületen közzéteszi a társaság nevét és besorolását. További hátrány, hogy a megbízhatatlan besorolású szervezetek kötelesek a szolgáltatók magas kockázatú ügyfélként kezelni. Így a szolgáltatók a törvényi előírások nevében minden 4,5 millió forint értékű tranzakciót megtagadnak, míg 6 alatti a TT index.

A tényleges tulajdonos nyilvántartás adatai 8 évig elérhetőek a jogutód nélküli megszűnést követően. Ezt követően végleg törlésre kerülnek és a továbbiakban nem elérhetőek.

Kik számára lehetséges a tényleges tulajdonos azonosítása?

A tényleges tulajdonos azonosítása 2022 február 1-től bármely jogosultsággal rendelkező hatóság számára elérhető. Majd később, 2022 július 1-től harmadik személyek számára is elérhető a tényleges tulajdonos bizonyos feltételek esetén. Ilyen lehet például, ha az adott társaság erre felhatalmaz.

Az adatszolgáltatás tárgyát az alábbiak képzik:

• TT index
• lakcím vagy tartózkodási hely
• név és születési név
• születési hely
• születési idő
• állampolgárság
• érdekeltség jellege és mértéke

Tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz kapcsolódó lekérdezés lépései

A Tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz kapcsolódó lekérdezés gyors és egyszerű folyamat. Kövesse az alábbi lépéseket!

Tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz kapcsolódó lekérdezés lépésről-lépésre:

1. Menjen a Központi Nyilvántartások weboldalra!
2. Kattintson a bejelentkezés gombra és válassza a Cégkapus/Ügyfélkapus (KAÜ) azonosítást!
3. Ezt követően a “kiválaszt” opcióra kattintva adható meg a jogi személy, akinek az érdekében a lekérdezés történni fog!
4. Majd válassza a “Tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz kapcsolódó lekérdezés” opciót és adja meg a szükséges adatokat!

Amennyiben nem rendelkezik jogosultsággal, az alábbi hibaüzenetet fogja kapni:

“Önnek nincsen lekérdezési jogosultsága! Kérjük, hogy a megfelelő jogosultság igénylése érdekében forduljon a regisztráció kezdeményezésére jogosulthoz (Pmt. szerinti hatóság, bíróság, ügyészség, felügyeleti szerv, Pmt. szerinti szolgáltató, önkormányzati adóhatóság vagy gazdasági kamara). Amennyiben már regisztrált, abban az esetben forduljon a NAV-hoz.”

Továbbá, fontos megjegyezni, hogy arra nincs lehetőség, hogy a lekérdező egy magánszemély adataival szerezzen további információt, ha az adott személy a társaság tényleges tulajdonosa.

Crystal Worldwide Group: professzionális és diszkrét tanácsadás

A Crystal Worldwide Group egy nemzetközi üzleti tanácsadó cég, amely egyebek mellett a vagyonvédelem és offshore cégalapítás megoldásokra szakosodott. Több mint harminc éves működésünk során szakmailag megalapozott, jogszerű adómegtakarítási, illetve vagyonvédelmi megoldásaink, valamint gyors, pontos és a legmagasabb szintű diszkréciót biztosító szolgáltatásaink révén sikerült elnyernünk ügyfeleink megbecsülését és bizalmát. Legyen szó külföldi cégalapításról, vagy egyéb offshore vállalkozás indításról, forduljon szakértői csapatunkhoz!

Online kapcsolatfelvétel