Kriptovaluta adózása Magyarországon 2023-ban

A kriptovaluták mára szinte berobbantak a köztudatba. A bitcoin sikerét látva egyre többen döntenek úgy, hogy alternatív befektetési lehetőségekre, ezáltal bevételi forrásokra tesznek szert. Az sem elképzelhetetlen, hogy hosszú távon komolyan számolni kell az új fizetőeszközzel. A hatóságok ezért már külön jogszabályokban is kitérnek a témára. A kriptovaluta adózása 2023-ban Magyarországon.

Kriptovaluta jelentése

Először is érdemes megismerkedni magával a fogalommal. Valószínűleg sokan még mindig nehezen tesznek különbséget a különböző kriptovaluták között, vagy egyáltalán nem is tudják, mi fán terem a bitcoin, és társai. A törvény a következőképpen határozza meg:

• “Kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.”

Röviden: digitális pénz, de kibocsátó nélkül. Fizikailag nem megfogható. Alapja a blokklánc-technológia, vagyis az elektronikusan átruházható jogokat, értékeket már kripteszköznek tekinti a törvény. Ezek a valuták lényegében decentralizált eszközök, vagyis nem áll mögöttük központi bank, vagy kormány. Számítógépes, nyílt forráskódú szoftverek segítségével bányásszák, teljes mértékben digitális körülmények között.

A kriptovaluta elsőre talán ijesztő területnek tűnik, azonban egyre többen fedezik fel a benne rejlő lehetőségeket. A blokklánc-technológiát például már a bankok, és nagyobb vállalatok is átvették. A digitális fizetőeszköznek pedig olyan előnyei sorolhatóak fel, mint a

• biztonság, a pénzhamisítás ellehetetlenítése.
• nem beszélve arról, hogy nem kell nyomtatni, ami drága (bár a bányászata sem olcsó).

A kriptovalutával tehát 2023-ban akár már fizetni is lehet olyan helyeken, ahol a kereskedők elfogadják. Befektetési lehetőségként is egyre többen tekintenek rá. Joggal merül fel a kérdés: hogyan adózzunk utána?

Kriptovaluta adózás elkerülése

Az első gondolat valószínűleg az lesz, hogy sehogy. Ahogyan bizonyos tőkepiaci ügyletek során is kedvezőbben alakul az adózás, így a kriptoeszközökhöz is kapcsolódik kedvezőbb adózás. Éveken át a kormányok sem igazán tudtak hogyan viszonyulni a kérdéshez. Mostanra úgy tűnik, megszületett a konszenzus. A jó hír, hogy Magyarországon a kriptovaluta nyereség után csak 15 százalékot kell adózni. A rossz az, hogy nem mindig állíthatom szembe a bevételemmel a kriptoeszköz vásárlására fordított összeget. Mielőtt még jobban belezavarodnánk, nézzünk is a kulisszák mögé.

Kriptovaluta: adószabályozások és a NAV

Ahhoz, hogy megértsük az adózási szabályokat, a NAV és az állam fejével érdemes gondolkodni. 2022. Január 1-től a kriptoeszközügyletekből származó jövedelem külön adózó jövedelemnek számít. Ennek értelmében az adó megfizetését általános esetben nem ússzák meg a tulajdonosok:

• 15 százalék személyi jövedelemadó (szja)

terheli a nyereséget és nem kell utána szociális hozzájárulási adót fizetni. A meghatározott összeget évente kell megfizetni és bevallani az szja bevallásban. Magyarországon azonban a szabályozás még így is kedvező, azonban van itt egy bökkenő:

• “A szabályozás azokra az ügyletekre vonatkozik, amikor a magánszemély bárki számára elérhető, tehát nem zártkörű ügyletben kriptoeszközt átruház, átenged – ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is – és ezzel nem kriptoeszközben, hanem törvényes fizetőeszközben szerez bevételt.”

Ily módon a szociális hozzájárulási adó mentesülés nem vonatkozik a zártkörű ügyletekre. Ugyanakkor előnyös megoldás, hogy a jövedelem után fizetni tehát akkor kell a gyakorlatban, ha a kriptoeszközt átváltjuk euróra, forintra, vagy a pénzt rátesszük a bankszámlánkra. Fontos tehát, hogy csak az ún. kimenő valutát kell leadózni. Ha a rendszerben tartjuk a kripto összegét, például annak gyarapítása céljából, adómentesen megtehetjük.

Ügyleti nyereség és adókiegyenlítés

Ügyleti nyereség akkor keletkezik, amikor a tárgyévi bevételek összege meghaladja a tárgyévi igazolt kiadások összegét. Ennek megfelelően az adóügyi szabályozások értelmében nem kell megállapítani, amíg bizonyos kritériumok teljesülnek:

• a bevétel megszerzésének napján más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, illetve
• az adóévben az ilyen bevételek összege nem több, mint a minimálbér.

A fenti fordulatban viszont nagyon fontos a tárgyév kifejezés. A bevételemmel szemben csak a tárgyévi kiadásaimat tudom figyelembe, tehát amennyiben tavaly vettem egy kriptoeszközt és eladom az idén, akkor nem tudom figyelmebe venni a tavalyi ráfordításomat.

A kriptoeszközök utáni nyereség után adózunk, de ún. üzleti veszteség is kialakulhat. Ilyenkor az adó tartalmát az éves adóbevallásban lehet feltüntetni, és adókiegyenlítés érvényesíthető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. Évi CXVII. törvény értelmében. A jogszabály a következő módon írja le:

• Ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet.

Amennyiben tehát az idei évünk nyereséges volt, és jövőre is az lesz, de a tavalyi például nem, utóbbira még mindig kérhetünk adókiegyenlítést.

Hogyan adózzunk?

A gyakorlatban tehát mindez azt jelenti, hogy ha a minimálbér összegét nem haladta meg a bevételem, akkor nem kell adóznom. Ha ezt meghaladta a bevételem, akkor 15 százalék SZJA-t kell fizetnem, amely után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnem, de csak akkor ha nem zártkörű ügyletből származott a bevételem. Ugyanitt pedig oda kell figyelni, hogy nem számolható el költségként bármilyen kiadás, hiszen a tárgyévi ráfordításokat tudom csak figyelembe venni. Nem fogalmaz szerencsésen a jogszabály, de a bályászatot is be lehet “préselni” ebbe a kategóriába. Azok a kriptoeszközös ügyletek, amelyek nem felelnek meg a fent bemutatott feltételeknek, azok egyéb jövedelemnek minősülnek, amely után szintén 15 százalék az SZJA, viszont szociális hozzájárulási adót is kell fizetni utána.

Kriptovaluta adózás külföldön

A kriptovaluta után akár külföldön is adózhatunk. Igaz, nem minden esetben járunk jól. Ha valaki adóparadicsomot keres a digitális pénzek világában, Magyarországon jó helyen jár, akár vállalkozóként, akár magánszemélyként szeretne adózni.

Céget alapítanál, vagy nem tudsz kiigazodni a különböző adórendszerek között? Vedd fel velünk a kapcsolatot!