Az uniós pénzügyminiszterek tavaly december elején fogadták el azt a listát, amelyre az adóelkerülés ellen nem eléggé hatékonyan fellépő államok kerültek fel, azok után, hogy közel egy év párbeszéd után sem voltak hajlandók megfelelő együttműködésre.
A GCC országok közül (Öböl Menti Együttműködési Tanács) közül Katar az első, amely az ott dolgozó külföldieknek állandó tartózkodási engedélyt biztosít, korlátozott mennyiségben, éves kvóta alapján.
A karibi ország most még a szürkelistán van, de december végén a szégyenpadra kerülhet. A kajmán pénzügyminiszter azzal a céllal érkezett Brüsszelbe, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra, mert attól tartanak, hogy az unió adóparadicsomokat felsoroló feketelistájára kerülhetnek.
A 28 európai uniós tagállam pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy az év végéig megegyeznek a digitális adóról. A következő hónapokban intenzív munka kezdődik azért, hogy ezt a célkitűzést teljesíteni lehessen és végre elkészüljön a javaslatcsomag.
A hazai vállalkozásokat is jelentős mértékben érinti az Adókikerülés Elleni Direktíva (ATAD) és annak módosítása (ATAD 2). A legjelentősebb változást a kamatlevonhatósági szabályok módosulása okozza.
Magyarország előkelő helyen végzett az útleveleket rangsoroló listán, a PassportHYPERLINK „https://www.passportindex.org/byRank.php” Indexen.
Az Európai Bizottság augusztusban megerősítette Hollandia csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amely így már huszonegy tagállamot számlál.
Július 1-jén indult az online számlázás, vagyis ez időpont óta minden olyan számlát lát az adóhivatal, amelynek az áfa-értéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot.
A Commonwealth Bank of Australia (CBA) blokklánc (block-chain) technológián alapuló kötvényeket bocsát ki a Világbank megbízásából.
A G20-as országok legutóbbi csúcstalálkozóján a kriptopénzek szabályozása is terítékre került.