Osztalék adózása: fő tudnivalók és szabályozások

2023. február 06.

Az osztalék kifizetése a tulajdonosok, illetve részvényesek számára is várva várt pénzügyi esemény. Hiszen az adott cég, vállalat nyereségéből ilyenkor lehet igazán profitálni. Ennek ellenére a helyzet nem olyan egyértelmű, amikor a bonyolultnak tűnő jogi és adóügyi szabályoknak kell megfelelni. Mennyit kell fizetni osztalékfizetés után, és kinek, meddig? Érdemes A-Z-ig végigvenni, mit is érdemes tudni osztalék adózása témakörben 2023-ban.

Az osztalék jelentése, fogalma

Az osztalék az adott vállalat által részvényeseknek, tulajdonosoknak kifizetett részesedés a nyereségből. Magánszemély esetén adóköteles, hiszen törvényes jövedelemről van szó. Amennyiben nem a saját cégünktől várunk osztalékot, hanem be szeretnénk szállni egy tőzsdén jegyzett vállalatba, és osztalékra jogosulttá válni, vegyük figyelembe a

• cég fizetőképességét, illetve egyáltalán azt, hogy
• fizetnek-e osztalékot.

Egyes cégek ugyanis nem fizetnek osztalékot a részvényeik és nyereségük után. Ez inkább egyfajta extra juttatás, ami vonzhatja a befektetőket is. Egy tetszőleges összeg, gesztus, hogy a részvényesek is kapjanak bizonyos profitot időközönként, ne csak a részvények eladásakor. Kötelező jellege tehát nincs.

Az osztalékról szóló törvény

Az osztalékból származó jövedelmet Magyarországon a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, az 1996. Évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény is taglalja. Ezek értelmében az osztalékból érkező bevétel hazánkban adókötelesnek minősül.

Az osztalékadó tehát egyfajta jövedelemadó, aminek mértéke országonként eltérő lehet, és általában a kapott osztalék összegének egy százalékától magasabb összegekig terjedhet. Az osztalékadó bevétele a kormány által költségvetésbe betervezett kiadások finanszírozására szolgál.

Osztalékfizetés

Az osztalékfizetés időpontja és összege a társaság alapszabályának és a vezetőség döntéseinek megfelelően változhat. Az osztalékfizetést a társaság a nyereség elosztásának folyamatában évente, míg az osztalékelőleg esetében havonta vagy negyedévente végzi.

Az osztalék összege több tényezőtől is függ:

• a társaság nyereségének mértékétől,
• a részvények számától, és a
• társaság által meghatározott osztalékaránytól is.

Az osztalék a társaság alapszabályának és a vezetőség döntéseinek megfelelően időről időre megváltozhat.

Az osztalékfizetés korlátai

Az osztalékfizetés korlátai a társaság nyereségének mértékétől, illetve a társaság alapszabályának, vagy a vezetőség által meghatározott osztalékaránytól függenek. Más tényezők, mint például a társaság likviditása és jövőbeli tervei is befolyásolhatják az osztalékfizetést. A társaság vezetősége a nyereség megosztásának arányát a részvényesekkel, a társaság jövőbeli terveivel és az adózási szabályokkal összhangban határozhatja meg.

Fontos, ha az osztalék kifizetése veszélyeztetné a likviditást, vagy a társaság saját tőkéje az osztalékfizetést követően nem érné el a jegyzett tőke összegét, akkor az osztalék kifizetésére nem kerülhet sor.

Osztalék adózása 2023-ban

2023-ban a hazai és nemzetközi adózási szabályok szerint az osztalék után a legtöbb helyen és esetben adózni kell, kivéve néhány adóparadicsomot. Magyarországon az osztalékadó a társaság által kifizetett osztalék összegétől függ. Fontos, hogy adózni mindig csak a kifizetett tényleges jövedelem, vagyis osztalék után kell. Az osztalék után

• szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetendő, továbbá az osztalékra vonatkozó
• személyi jövedelemadó (szja) szabályai

is érvényesek. Az osztalék utáni adót Magyarországon a külföldi jövedelem után is meg kell fizetni. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a külföldi cégek által fizetett osztalék után már nem kell itthon adót fizetni.

Osztalékelőleg adózása

Az osztalékelőleg adózása a megkapott osztalék összegének megfelelően történik. A kifizetőnek, vagyis az osztalékot fizető cégnek a személyi jövedelemadót kell levonnia a magánszemély tulajdonosok részére kifizetett osztalékelőlegből. A magánszemély ezt az adóelőleget számolhatja el a végleges osztalék után megállapított adóval szemben. Az osztalékelőleg egyfajta tájékoztató adatként szerepel a kifizetés évéről szóló bevallásban, de mint külön adózó jövedelem.

Személyi jövedelemadó, avagy az szja osztalékra vonatkozó szabályai

A 2023-as adóévben, a magánszemély részére kifizetett osztalékból származó jövedelmet 15% személyi jövedelemadó (szja) terheli. Az osztalékot terhelő adót a kifizetőnek szükséges megállapítani, levonni, majd a kifizetést követő hónap 12-ig megfizetni, továbbá a 08-as bevallásban adatot szolgáltatni. A külföldi pénznemben szerzett osztalékból is meg kell állapítani az adót, amit forintban kell megfizetni.

Amennyiben a kifizető részéről hiányzik az adó levonása, a magánszemélynek magának kell megállapítani és megfizetnie az adót a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig.

Szociális hozzájárulási adó, avagy a szocho kifizetett osztalék után

Az osztalékfizetést követően nemcsak a személyi jövedelemadó 15%-ot szükséges megfizetni, hanem a szociális hozzájárulási adót is, aminek mértéke 13%. Ezt az adót azonban csak addig kell megfizetni, amíg a minimálbér 24-szeresét nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege. Ez tehát 2023-ban 5.568.000 forint jövedelemig érvényes (232.000 * 24 = 5.568.000). Ha már fizettünk más jogcímen, például a munkaviszonyunk után járulékot, akkor ezt is figyelembe kell venni a számítás során, ami még kedvezőbbé teszi a fizetendő szocho összegét.

Osztalék utáni adó külföldről szerzett jövedelem után

Előfordulhat, hogy külföldi jövedelem után mindkét országban adót kell fizetni, még akkor is, ha az államok között érvényes kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény van hatályban. Ilyenkor a forrásország korlátozott mértékben megadóztatja a kifizetett osztalékot, a célországban pedig általában meg kell fizetni a teljes adót, azonban jellemzően beszámítható a külföldön megfizetett adó. Így az adóösszeg eloszlik két ország között. Ha esetleg a forrásország adóparadicsomnak minősül és nem nem kell fizetni az osztalék után adót, akkor az nem jelenti azt, hogy a célországban sem kell. Általában ilyen esetben a célországban, vagyis az osztalékot kapott tulajdonos állandó lakóhelye szerinti országban kell megfizetni az adót, kivéve ha ez az ország is adóparadicsomi körülményeket biztosít.

Az eddig leírtakkal némiképpen ellentétesen létezhetnek olyan kiskapuk, amelyekkel vállalkozóként jelentősen csökkenthetjük az osztalék utáni adó mértékét, vagy akár teljes mértékben adómentes külföldi jövedelemre tehetünk szert. Mindezt törvényes keretek között, amit egyfajta adóoptzimalizásának is nevezhetünk.

 

Osztalék utáni adóoptimalizálási tippek: hogyan tehetünk szert adómentes jövedelemre?

Ahhoz, hogy mentesüljünk az osztalék utáni adókötelezettségtől, érdemes elgondolkodni a külföldi cégalapításon. A nemzetközi adótervezés egyik alapja, hogy vállalkozásunkat a legmegfelelőbb helyszínen hozzuk létre. Hiszen így kedvező adózás, jogi és számviteli környezet, egyedülálló kereskedelmi és befektetési lehetőségek várhatnak ránk.

Az osztalék utáni adóoptimalizálási tippek között szerepelhet magánszemélyként is a tudatos adótervezés, hiszen, ha egy adóparadicsomban van az adóügyi illetőségünk, akkor  mentesülhetünk az osztalék után adó alól. Ehhez viszont szükséges, hogy életvitelszerűen abban az országban legyünk. Az adózás optimalizálása céljából fontos megismerni a hazai és nemzetközi adózási szabályokat és rendszeresen frissíteni azokat.

Az osztalék adózása országonként változik. Az összes általunk alkalmazott cégalapítási helyszín esetében viszont a kapott osztalék és a kifizetett osztalék is adómentesnek minősül.

Egyeztessen időpontot velünk díjtalan konzultációra!