Így a működik a külföldi részvények magyarországi adózása

Az országhatáron átnyúló részvény befektetésekkel rendelkezik? Akkor elengedhetetlen, hogy ismerje a külföldi részvények magyarországi adózását! Cikkünkben részletesen bemutatjuk a felmerülő adóterheket, a vonatkozó törvényeket és az egyéb fontos tudnivalókat!

Külföldi részvények magyarországi adózása

Külföldi részvényeladás adózása

A külföldi részvények magyarországi adózása egy rendkívül összetett adójogi kérdés, melyet számtalan egyéni tényező befolyásolhat. Éppen ezért fontos, hogy cikkünk csupán tájékoztató jellegű, részletes tanácsadásért foglaljon időpontot szakértő kollégáinknál, akik személyre szabott és szakszerű tanácsokkal látják e – akár adózási témakörben is. A következőkben bemutatjuk, hogy külföldi részvényeladás esetén milyen adóterhekkel számolhatunk Magyarországon.

1. Adóügyi illetőség meghatározása

Az adóügyi illetőség meghatározása alapvető fontosságú, mivel ez dönti el, hogy a részvényeladást követő jövedelem után mely országban (vagy országokban) kell adót fizetni. Fontos észben tartani, hogy adóügyi illetőségre hatással lehet állampolgárságunk, rendszeres tartózkodási helyünk, de létérdek központunk és állandó lakhelyünk is. Előfordulhat, hogy egy időben több országban jön létre adóügyi illetőség. Amennyiben szeretne megbizonyosodni adóügyi illetőségéről, konzultáljon nemzetközi adótanácsadásban jártas szakértőinkkel.

2. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem vs. árfolyamnyereség

A következő lépésben szükséges meghatározni, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem vagy árfolyamnyereség szerint szükséges adóznunk. Ez kardinális kérdés, hiszen jelentősen eltérő szabályok érvényesek a két kategóriára. Nézzük, mi a különbség!

Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározását első sorban a 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról tartalmazza:

“Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.”

Ide sorolható például az EGT államok tőzsdéin történő részvénykereskedés. Fontos, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem esetén a nyereségből levonható a veszteség. Az így kapott adó alapján szükséges kiszámolni a 15%-os személyi jövedelemadót (SZJA).

Azonban árfolyamnyereség esetén, nincs lehetőség a veszteséggel történő korrekcióra. Továbbá a nyereség után nem csupán a 15%-os SZJA-t, de a 13%-os szociális hozzájárulási adót is (SZOCHO) szükséges megfizetni.

3. Adóterhek kiszámítása, adóbevallás elkészítése és szükséges adóterhek megfizetése

Ezt követően következhet a szükséges adóterhek kiszámítása, mely az alábbiak szerint történik ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem esetén. Következzen egy fiktív példa:

• 2024 január 5-én vásároltunk 100 darab XY részvény 100 EUR / darabáron és 50 darab ZY részvényt 50 EUR / darabáron külföldi értéktőzsdén.
• 2024 december 1-én lezárjuk a pozícióinkat és eladjuk az XY részvényt 110 EUR / darabáron, míg a ZY részvényt 45 EUR / darabáron.
• Így keletkezett (110-100)*100 + (45-50)*50 = 750 EUR nyereségünk összesen. Mivel ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem, így korrigálhatunk a realizált veszteséggel.
• Mivel a külföldi értéktőzsde országa rendelkezik kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezménnyel, így a felmerülő SZJA-t kizárólag Magyarországon kell megfizetni.
• A nyereség idegen devizában jött létre, így az SZJA megállapításához a részvény vételi és eladási dátuma alapján szükséges megkeresni az MNB középárfolyamát.
• Végül pedig szükséges kiszámolni a nyereség alapján a felmerülő 15%-os SZJA-t, melyet a tárgyévet követő évben május 20-áig szükséges a NAV-nak befizetni.
• A személyi jövedelemadó bevallásban szükséges feltüntetni a részvények eladásából származó nyereséget.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények teljes listája az alábbi oldalon érhető el.

Külföldi részvényosztalék adózása

A külföldi részvények magyarországi adózása nem merül ki az értékpapír kereskedésben, hiszen további bevételi forrást jelenthet az osztalék is, melyről az alábbi olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatójában:

“Az osztalékkal kapcsolatban a magánszemélynek általában mindkét államban adókötelezettsége van. A magyar illetőségű magánszemélynek fizetett osztalék főszabály szerint Magyarországon adóztatható. Ugyanakkor az osztalék, az osztalék forrása szerinti államban is, jellemzően 10 vagy 15 százalékig megadóztatható. A külföldön megfizetett adót a Magyarországon fizetendő adóból a magánszemély levonhatja. Ez azt jelenti, hogy a külföldről származó osztalék után a magyar illetőségű magánszemélynek mindkét államban adókötelezettsége van. Ha például az Egyezmény [kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények] az osztalék forrása szerinti államnak maximum 15 százalékos adó kivetését teszi lehetővé, és a külföldi állam ezt levonja, akkor a magyar előírások szerint fizetendő 15 százalékos adóból a külföldön megfizetett 15 százalékos adó levonható. Így a magánszemélynek Magyarországon nem kell az osztalék után adót fizetni. Ha a külföldön levont adó a magánszemélynek visszajár, a Magyarországon fizetendő adó a külföldön megfizetett adóval nem csökkenthető.”

Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban? Mutatjuk!

• Külföldi részvények esetén az osztalékot rendszerint már kifizetéskor levonják, ezért nevezik forrásadónak is.
• Amennyiben a részvényt kibocsátó ország és hazánk között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény, akkor az egyezmény alapján általában a külföldön megfizetett osztalékadót levonhatjuk a magyar SZJA adóteherből.
• Így tehát, ha pl. levonásra került a kifizetett osztalékból 12%-nyi adó, akkor csupán a fennmaradó 3%-ot szükséges megfizetni a NAV-nak.
• Fontos továbbá megjegyezni, hogy a nem EGT országokban jegyzett részvények osztaléka után az SZJA-n felül, szükséges SZOCHO-t is fizetni.

Gyakori kérdések és válaszok

Milyen adóterheket szükséges fizetni részvény eladása esetén?

Amennyiben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemről beszélünk, akkor a részvény eladása esetén 15%-os SZJA-t szükséges fizetni az adóalap után. Az adóalap meghatározásához a nyereségből kivonhatják a veszteséget.

Hogyan csökkenthető a részvényeladás adózása?

A részvényeladás adózása, bizonyos esetekben, legálisan elkerülhető tartós befektetési számla (TBSZ) használatával. A TBSZ fiók lehetőséget kínál, hogy a gyűjtőévben forrásokat helyezzünk a számlára, melyekkel szabadon kereskedhetünk a későbbiekben is. Ezt követően 5 év lekötés után, lehetőség nyílik a részvények részbeni vagy teljes eladására, a SZOCHO és SZJA fizetési kötelezettsége nélkül. Amennyiben tovább szeretnénk tartani pozíciónkat, a TBSZ számla meghosszabbítható.

Crystal Worldwide Group: professzionális támogatás az adótervezéshez

A Crystal Worldwide Group egy nemzetközi üzleti tanácsadó cég, amely adótervezési, vagyonvédelmi és állampolgársági megoldásokra szakosodott. Több mint harminc éves működésünk során szakmailag megalapozott, jogszerű adómegtakarítási, illetve vagyonvédelmi megoldásaink, valamint gyors, pontos és a legmagasabb szintű diszkréciót biztosító szolgáltatásaink révén sikerült elnyernünk ügyfeleink megbecsülését és bizalmát.

Vegye fel velünk a kapcsolatot!