Ellenőrzött külföldi társaság jelentése és szabályai

2023. június 28.

Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) ritkán használatos, de annál fontosabb fogalom. Sok esetben az offshore cég szinonimájaként is használják, de ennél árnyaltabb a kép. Érdemes ezért rendet tenni a fejekben a témát illetően. Az ellenőrzött külföldi társaság jelentése és szabályai Magyarországon, Európában és a világban.

Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) jelentése és fogalma

Ellenőrzött külföldi társaság, vagyis EKT (angolul CFC – Controlled Foreign Company) az a külföldi személy lehet, aki nem minősül belföldi adózónak a társasági adó törvény szerint.

A külföldi személy fogalma

Külföldi személy az az adózó, aki nem rendelkezik belföldi illetőséggel és nem minősül külföldi vállalkozónak.

Külföldi vállalkozó az az adózó, aki külföldi személyként működik, de belföldi telephelyen sem folytat vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helye miatt nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak.

Az ellenőrzött külföldi társaság státuszának feltételei

Az Európai Uniós szabályozásnak megfelelően a külföldi személy akkor minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll a belföldi adózó részéről (önállóan vagy kapcsolt vállalkozásaival együtt):

• rendelkezik közvetlen vagy közvetett részesedéssel, amely meghaladja a szavazati jogok 50%-át a külföldi személyben, vagy
• rendelkezik közvetlen vagy közvetett részesedéssel a külföldi személyben, amely meghaladja a jegyzett tőkéből származó részesedés 50%-át, és

a külföldi személy az adózott nyeresége után 50%-al kevesebb adót fizet, mintha belföldön adózna.

Az adóévben a külföldi személy által valóban fizetett társasági adó összege tehát kisebb kell, hogy legyen, mint az anyavállalat országában a ténylegesen megfizetett társasági adók összegének a fele (például magyar anyavállalat esetén kisebb, mint 4,5 százalék).

Ha a belföldi illetőségű adózónak van külföldi telephelye, akkor az is ellenőrzött külföldi társaságnak minősül abban az adóévben, amelyben a külföldi telephely által valóban megfizetett társasági adó összege kisebb kell, hogy legyen, minta a belföldi adó fele.

Az EKT-státuszt tekintve a kapcsolt vállalkozási viszony már akkor fennáll, ha az érdekeltség mértéke eléri a 25 százalékot.

Az EKT szabályai Magyarországon

Az EKT Magyarországon azt jelenti, hogy a külföldi személyben, az adózó (akár önmagában, akár kapcsolt vállalkozásaival együtt) 50%-ot meghaladó szavazati joggal vagy jegyzett tőkéből vagy adózott nyereségből eredő részesedéssel rendelkezik közvetve vagy közvetlenül. Ebben az esetben a külföldi személynek legalább a Magyarországon fizetendő adó felét kell megfizetnie, hogy elkerülje az EKT minősítést (ideértve az adózó külföldi telephelyét is).

Kapcsolt vállalkozás

Kapcsolt vállalkozásnak minősül az a személy vagy vállalkozás, amely meghatározott módon kapcsolódik egy másik személyhez vagy vállalkozáshoz. Kapcsolt vállalkozás esetén az általánostól eltérő módon már 25% esetén is fennáll a súlyosbító státusz, de ha az ügyvezetés egyezősége nem alapozza azt meg, ami némi könnyítést jelent.

Társasági adó

Amennyiben a külföldi személy nem fizetett legalább 4,5% társasági adót, akkor figyelembe veszik azon különbséget, amely az általa ténylegesen megfizetett adó és a feltételezett adó között áll fenn, amelyet az illetősége szerinti államnak, Magyarországot tekintve kellett volna fizetnie.

Kivételek

Az EKT-státusz kivételei négy részre bonthatóak:

1. Az EKT-státusz csak valódi jogügyletekből származó jövedelemre vonatkozik, amit az adózó képes igazolni. Az EKT-státusz nem alkalmazható nem valódi jogügyletek esetén, amelyek főként az adóelőny elérése érdekében hajtódnak végre.
2. Az EKT-státusz nem érvényes, ha a külföldi személy jövedelemszerzéséhez nincsenek kapcsolódó eszközök és kockázatok, és csak egy belföldi illetőségű adózó látja el azokat a jelentős személyi funkciókat, amelyek lényegesek az említett eszközök és kockázatok szempontjából, illetve amelyek nagymértékben hozzájárulnak a külföldi személy jövedelemszerzéséhez.
3. Az EKT-státusz érvényes, ha a külföldi személy adóügyi illetősége szerinti állam jogszabályai alapján számított adózás előtti eredménye nem haladja meg a 243.952.500 forint összeghatárt az általános nyereség és a nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelem* esetében pedig a 24.395.250 forint összeghatárt.
4. Az EKT-státusz akkor alkalmazható a külföldi telephelyre, ha az az EU vagy az EGT tagállamokon kívül található olyan országban helyezkedik el, amellyel Magyarországnak adómentességet biztosító egyezmény áll fenn a magyarországi társasági adózás vonatkozásában, és amely az említett egyezmény szerint a külföldi telephelyet telephelynek minősíti.

* A nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelem magában foglalja a kamatjövedelmet, a pénzügyi eszközök jövedelmét, a szellemi alkotások jogából származó jövedelmet, a részesedéssel kapcsolatos jövedelmet, a pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelmet, a pénzügyi tevékenységekből származó jövedelmet, az áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára történő értékesítéséből és beszerzéséből származó jövedelmet, feltéve, hogy az ilyen jövedelmet szerző személy nem, vagy csak kis mértékben generál hozzáadott gazdasági értéket.

Szankciók

Bizonyos esetekben szankciók, avagy alkalmazandó adóalap növelő tételek keletkezhetnek. Ezek a következők:

• Az EKT pozitív adózott eredménye, ami az osztalék arányosításával csökken (figyelembe véve a jelentős személyi funkciók alapján meghatározott részesedéseket).
• Az EKT részére kifizetett költségek és ráfordítások (kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy ezek a költségek indokoltak voltak).
• Az EKT-ben megszámított értékvesztés és árfolyamveszteség, amelyet ráfordításként elszámoltak (azonban csak abban az esetben, ha ezen tételek indokoltnak tekinthetőek).

A hatályos jogi és adóügyi szabályokat tehát minden EKT-formában működő külföldi személynek és a belföldi vállalkozásnak is szem előtt kell tartania.

Az EKT az offshore szinonimája?

Olyan ez, mint a rovar meg a bogár esete. Bár vannak átfedések az ellenőrzött külföldi társaság jelentése és az offshore cég fogalma között, nem minden EKT-nek kell offshore cégként működnie, és nem minden offshore vállalkozás minősül automatikusan EKT-nak. Az EKT státuszát az adózási törvények alapján határozzák meg, míg az offshore státusz az adózási struktúrák és szabályozások az adott országban vagy területen történő kihasználására utal.

Találja meg az utat az adótervezés labirintusában!

Legyen szó ellenőrzött külföldi társaságról (EKT), vagy offshore cégről, a Crystal Worldwide szakértői segítenek a jogi és adóügyi kérdések intézésében. Díjtalan konzultáció keretében adózási, pénzügyi és jogi szakértőink közérthető formában, személyre szabott tájékoztatást nyújtunk Önnek a legújabb hazai és nemzetközi lehetőségekről. Bármilyen kérdése van az ellenőrzött külföldi társaságok vagy offshore cégekkel kapcsolatban, szintén állunk rendelkezésére.

Egyeztessen velünk időpontot a díjtalan konzultációra, hogy segíthessünk Önnek a legjobb megoldások megtalálásában!