Elektronikus számlázás az EU-ban: mire számíthatunk?

Az utóbbi hónapokban az Európai Bizottság ViDA (VAT in the Digital Age) javaslatcsomagja, valamint a hazai jogszabályok változásai miatt egyre többet hallani az elektronikus számlázásról. A téma kapcsán azonban számos félreértés és megválaszolatlan kérdés merül fel. Valóban kötelező lesz az Elektronikus számlázás az EU-ban? Mikor lép hatályba a szabályozás és kiket érint pontosan? Cikkünkben összegyűjtöttük és megválaszoltuk a legfontosabb kérdéseket.

Mit jelent pontosan az elektronikus számlázás (e-számlázás)?

Kezdjük a legfontosabbal: mit is értünk pontosan e-számlázás alatt? Az Európai Unió 2010/45/EU irányelve szerint minden olyan számlát elektronikus számlának tekintünk, amelyet elektronikusan bocsátanak ki és fogadnak be. Ezt erősíti meg az Európai Unió hivatalos közleménye is, amely így fogalmaz:

“Az elektronikus számlázás vagy e-számlázás a számla digitális cseréje egy áru vagy szolgáltatás beszállítója és vevője között. Az e-számla olyan strukturált módon kibocsátott, elküldött és fogadott számla, amely megkönnyíti az automatikus és elektronikus feldolgozást.”

Az uniós meghatározás mellett természetesen a tagállamok saját jogrendjükben is pontosítják a szabályokat. Magyarországon a 2007. évi CXXVII. törvény rögzíti, hogy milyen feltételek teljesülése esetén minősül egy bizonylat jogszerűen e-számlának:

“175. § (1)
(2) Az elektronikus számla 168/A. § (1) bekezdésében említett eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelése úgy is biztosítható, ha az elektronikus számlát
a) minősített elektronikus aláírással látják el; vagy
b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják.
(3) Az elektronikus számla alkalmazásának feltétele
a) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról;
b) egyéb esetben a számlabefogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik.
(4)
(5) Külön jogszabály a 168/A. § (1) bekezdésében említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus számlára egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.
(6) Ha ugyanannak a számlabefogadónak több elektronikus számlát tartalmazó számlaköteget küldenek vagy ilyet bocsátanak a rendelkezésére, akkor a különböző számlák azonos adatait elegendő csak egyszer feltüntetni, feltéve, hogy minden számla esetében a teljes információ hozzáférhető.”

Kötelező az elektronikus számlázás 2025-ben Magyarországon?

A témában sok a félreértés, ami érthető az Európai Bizottság ViDA javaslatcsomagja és a hazai jogszabályi változások miatt. Nézzük tehát, mi a helyzet Magyarországon. A hatályos hazai szabályozás nem ír elő általános e-számlázási kötelezettséget, csupán bizonyos szektorokra vonatkozik. A villamosenergia- és földgázszolgáltatás területén 2025. január 1-től a szolgáltatók a nem lakossági felhasználók számára kizárólag elektronikus számlát bocsáthatnak ki a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet és a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet alapján. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozások, amelyek villamosenergia- vagy földgázszámlákat fogadnak be, 2025. január 1-től ezt kizárólag elektronikus formában tehetik meg. Papíralapú számlát e körben nem állíthatnak ki a szolgáltatók.

A hazai szabályozás után tekintsük át, milyen változások várhatók az elektronikus számlázás területén az EU-ban.

Így változnak az elektronikus számlázás szabályai az EU-ban

2025. március 11-én az uniós tagállamok megállapodásra jutottak a ViDA reformcsomagról, amelynek célja az elektronikus számlázás egységesítése és az adatszolgáltatás egyszerűsítése az egész unióban.

A legfontosabb változás, hogy 2030. július 1-től az unió teljes területén kötelező lesz az elektronikus számlák kibocsátása az EU-n belüli vállalkozások közötti tranzakciók esetén, valamint azoknál az ügyleteknél, ahol a fordított adózás érvényes. A számláknak az egységes EN 16931 szabványnak megfelelő, strukturált formátumban kell elkészülniük; ez az unió által előírt, géppel olvasható e-számla-formátum.

A szabályozás szerint a HÉA-köteles vállalkozásoknak a számlát legkésőbb 10 napon belül kell kiállítani a teljesítés vagy a fizetés napjától számítva. Előlegfizetés esetén a számlát a befizetést követő 10 napon belül kell kibocsátani, önszámlázás esetén pedig 5 napon belül. További fontos változás, hogy a 2024 előtt működő tagállami e-számla rendszereket 2035. január 1-ig teljesen harmonizálni kell az uniós szabványokkal.

Gyakori kérdések és válaszok

Mit jelent az OSS?

Az OSS (one stop shop) egy egyszerűsített EU-s áfabevallási rendszer, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy egyetlen tagállamban nyújtsák be az uniós értékesítéseik áfabevallását, anélkül, hogy minden országban külön regisztrálniuk kellene.

Mi az a ViDA?

A ViDA az Európai Bizottság reformcsomagja, mely az elektronikus számlázás és a digitális adatszolgáltatás egységesítését célozza az EU-ban.

Mikortól lesz kötelező az elektronikus számlázás az EU-ban?

2030. július 1-től kötelező az elektronikus számlázás az EU-ban az unión belüli vállalkozások közötti tranzakciók esetén és azoknál az ügyleteknél, ahol a fordított adózás érvényes.

Crystal Worldwide Group: szakértői támogatás adóügyekben

A Crystal Worldwide Group egy nemzetközi üzleti tanácsadó cég, amely adótervezési, vagyonvédelmi és állampolgársági megoldásokra szakosodott. Több mint harminc éves működésünk során szakmailag megalapozott, jogszerű adómegtakarítási, illetve vagyonvédelmi megoldásaink, valamint gyors, pontos és a legmagasabb szintű diszkréciót biztosító szolgáltatásaink révén sikerült elnyernünk ügyfeleink megbecsülését és bizalmát.

Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel!