Van-e jövője az offshore cégeknek, érdemes-e egyáltalán offshore céget alapítani?

Ha valaki most 2018-ban bekapcsolja a TV-t, a rádiót, kinyit egy újságot vagy hallgat az egyre inkább digitalizálódó világ szavára és előveszi az okostelefonját, hogy annak segítségével böngéssze a nagyvilág híreit, akarva-akaratlanul is belebotlik az alábbi szó összetételbe: „offshore cég”.

Ha valaki nem járatos a témában, főleg negatív kontextusban találkozik ezzel a szó összetétellel: politikusok, közszereplők nagy összegeket tartanak offshore céges számlákon, lebukott ’XY’ aki offshore cégével nyert egy pályázaton, offshore céges szolgáltatóktól szivárogtak ki bizalmas információk a tulajdonosok személyéről, az OECD és az Európai Unió különböző intézkedéseket foganatosít az offshore cégek ellen.

Rengeteg legenda és tévhit kering ezzel a témakörrel kapcsolatban. Az alábbiakban röviden megpróbáljuk összefoglalni az összes fontosabb tudnivalót a témával kapcsolatban és reméljük, hogy a végén a kedves olvasó felteszi majd magának a kérdést: érdemes lenne offshore céget alapítanom?

Először is tisztázzuk: mi az, hogy offshore? Szeretik sokan puffogtatni ezt a kifejezést és azt sugallni, hogy minden egzotikus helyszínen megalapított cég offshore, de ez távolról sincs így. Az offshore kifejezés az angolszász jogból ered és szó szerinti jelentése, hogy partokon túli. A kifejezés eredeti tartalma arra utalt, ha valamely kereskedelmi szövetség Anglia (földrajzilag Nagy-Britannia) területén kívül folytatta gazdasági tevékenységét (vagyis innen, a XXI. századból nézve Anglia is korabeli offshore cégek alapításának és működtetésének köszönhette gazdasági felemelkedését). Ma, általános gazdasági értelemben véve offshore cégnek az tekinthető, amely gazdasági tevékenységét döntő részben vagy akár teljes egészében külföldön végzi és nem abban az országban, ahol megalapították.

Témánk szempontjából viszont nem a gazdasági fogalom meghatározása legfontosabb, hanem az, hogy jogi illetve adózási értelemben melyik cég tekinthető offshore-nak? Erre ha röviden akarunk válaszolni akkor azt mondhatjuk, hogy offshore cég = ellenőrzött külföldi társaság (angol jogi kifejezéssel élve: controlled foreign company, CFC). A cikk további részében az egyszerűség kedvéért az offshore cég az ellenőrzött külföldi társaságot jelöli.

Az offshore cég jogi meghatározását, sok máshoz hasonlóan, az Egyesült Államok jogrendszere vezette be. A szabályozás elsődleges célja az volt, hogy az amerikai multinacionális vállalkozások ne tudjanak egyszerűen offshore cégeket alapítani és működtetni, és ezáltal jelentős mennyiségű adót kivonni az amerikai központi büdzséből. Mivel nem csak az amerikai, hanem a világ más országaiban működő multik is elkezdték ezt a gyakorlatot követni, a világ sok más országa, így az Európai Unió országainak többsége, köztük Magyarország is átemelte jogrendszerébe az offshore cégekkel kapcsolatos szabályokat.

Magyarországon az offshore cégekkel kapcsolatos szabályozás rendkívül sokat változott az elmúlt évek során és azt lehet mondani, hogy egyértelműen a gazdasági élet szereplői számára pozitív irányban. Ma gyakorlatilag csak akkor minősül egy külföldi cég offshore-nak, ha tulajdonosa több mint 50%-ban egy magyar cég és az alapítás országában nem fizet legalább 4.5% mértékű nyereség adót (ez a jelenlegi magyar adómérték fele). Tehát, ha egy magyar magánszemély a 100%-os tulajdonosa egy külföldön alapított cégnek amely nem fizet adót, az nem minősül offshore cégnek.

Szintén fontos tudni azt, hogy milyen következménye van annak Magyarországon, ha az ember offshore céget alapít. Ha cégként teszi, és teljesül a két feltétel (50%-nál nagyobb részesedése van és az offshore cég nem fizet legalább 4.5% adót), akkor a magyar tulajdonos cég nem tudja elszámolni az offshore céggel kapcsolatos költségeket és az offshore cégtől származó minden bevétel után adóznia kell (pl. az osztalék után is, ami után alap esetben nem kell adózni).

Ha valaki magánszemélyként alapít külföldön céget, az csak akkor lesz offshore státuszú, ha az alapítás országában nincsen legalább 9% mértékű nyereségadó vagy a külföldi ország nem kötött egyezményt Magyarországgal a kettős adóztatás kizárásáról. Fontos, hogy az adót nem kell ténylegesen befizetni az offshore státusz elkerüléséhez, elegendő, ha a külföldi ország bevezetett ilyen mértékű adót (vagyis ha a külföld cégnek csak adómentes jövedelme van, akkor sem minősül offshore-nak). Így például, ha valaki alapít egy céget az Egyesült Arab Emírségekben, hiába nem kell nyereségadót fizetnie a cégnek, mivel a két ország kötött egymással egyezményt a kettős adóztatás kizárásáról, a külföldi cég nem fog offshore-nak minősülni, így különadót sem kell fizetni a cégből felvett jövedelem után. Sőt, bizonyos feltételek teljesülése esetén még adómentes jövedelmet is tud kivenni a magánszemély a külföldön alapított cégből.

A fentiek alapján látható, hogy nagyon sok külföldön alapított cég, amelyre azt mondják, hogy offshore, valójában nem az és nem is jár emiatt hátrányokkal egy külföldi cég alapítása és bevonása a gazdasági folyamatokba. Sőt, amennyiben valaki nemzetközi piacokon üzletel, kifejezetten előnyös lehet számára egy külföldi cégalapítás a jövedelem áramlások optimalizálása érdekében. Válaszolva a cikk elején feltett kérdésre: offshore céget nem biztos, hogy érdemes alapítani, de külföldi céget nagyon is!