Milyen lesz a globális automatikus adóügyi információcsere?

Az aláíró országok szinte biztosan el tudják indítani a globális automatikus adóügyi információcserét már 2017-ben, mert a FATCA bevezetésével gyakorlatilag felkészültek erre, a technikai nehézségek elhanyagolhatók. Ez azért lényeges, mert hasonló nemzetközi kötelezettségek során egyes országok gyakran késnek vagy késleltetik a valdi működést. Azonban a globális automatikus adóügyi információcsere szinte teljes egészében az amerikai FATCA-ra épül. Így a pénzintézetek már kiépítették az információk átadásának technikai menetét, az egyes országok érintett hivatalai pedig már a gyakorlatban is jelentenek az amerikai állampolgárok külföldi pénzügyi adatairól. Egy máltai FATCA konferencián elhangzott, hogy az átállás a globális információcserére mindössze pár hónapig tartott és már most készen állnak, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan az első körben, már 2017-ben elindulhasson azz információk áramlása.

Az offshore adótervezés elleni nemzetközi fellépés valódi kezdete 2008-ban volt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európai Unió és az Egyesült Államok azonban csak 2014-ben tettek valódi előrelépést a nemzetközi automatikus információcsere kiépítése és a banktitok leépítése területén. Azóta az OECD és az Európai Unió kikényszerítette az adóügyi információcsere megvalósulását, szinte az összes alacsony adózású pénzügyi központ csatlakozott:

I. Átláthatósági Fórum

Az OECD és a G20 (a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet) szervezésében 2014 októberében Berlinben tartották a 7. Átláthatóságról és Adóügyi Információcseréről szóló Globális Fórumot. A 104 résztvevő országot és szervezetet a banki adatok nemzetközi információcseréjének megvalósítása miatt hívták meg a konferenciára. A résztvevőket három csoportba osztották a helyszínen tett szándéknyilatkozatok alapján:

2017-től automatikusan banki információt szolgáltató országok.

2018-tól automatikusan banki információt szolgáltató országok.

Azok az országok, amelyek egyelőre nem vállalják az automatikus információszolgáltatást.

A konferencia legnagyobb vívmánya az volt, hogy a résztvevő államok közül 51 ország (később 85-re emelkedett a számuk) aláírt egy többoldalú megállapodást (Multilateral Competent Authority Agreement – MCAA) is. A fent említett szándéknyilatkozatot tevő országok közül azonban nem mindegyik állam írta alá ezt a megállapodást.

Az MCAA értelmében 2017-től, illetve néhány állam esetében 2018-tól évente automatikus adatcsere valósul meg az aláíró országok illetékes hatóságai között. Az adatszolgáltatás szerint az adott ország pénzügyi intézménye (például bankok, biztosítók, stb)2016-tól vagy 2017-től kezdődően begyűjti a releváns számlainformációkat és továbbítja a helyi hatóságnak. Ezt követően továbbítják a banki információkat azon ország hatósága részére, amelynek adózóját érintik az említett adatok. Az aláírók között volt több olyan állam is, amelyek korábban ezen a területen határozzottann a banktitok és a pénzügyi magánélet fenmaradása mellett érveltek (pl.: Ausztria, Svájc, Liechtenstein, Ciprus, Kajmán-szigetek, Mauritius). Az MCAA csak keretszerűen fogalmazta meg az adatcserére vonatkozó szabályokat. A konkrét részleteket az OECD Standard for Automatic Exchange of Information (SAEOI) elnevezésű ajánlása tartalmazza.

A SAEOI különbséget tesz a magánszemélyek és a szervezetek által pénzügyi intézményeknél
vezetett számlák között, továbbá ezeken belül eltérő szabályok vonatkoznak az adatcsere elkezdésének időpontjában meglévő és a későbbiekben nyitott számlák között. A meglévő számlák esetében meghatározott értékhatárok felett (250 ezer és 1 millió USD) felett külön vizsgálati szempontok alapján döntik el az adatküldés szükségességét, míg az újonnan nyitott számlák esetében automatikus az adattovábbítás. Szervezetek esetében, amennyiben „passzív szervezetnek” minősülnek, akkor a „tényleges irányító” adóilletősége alapján kell
meghatározni, hogy melyik országba kell küldeni a pénzügyi információkat. A passzív szervezet és a tényleges irányító szerepét a SAEOI részletes szabályai pontosan meghatározzák.

A pénzügyi adatok körébe tartozik a kamat, osztalék, árfolyamnyereség és más hasonló hozamok, de az év végi számlaegyenlegre, a kiemelkedő időszaki egyenlegre és az esetleges számlazárás előtti egyenlegre is kiterjed az adatszolgáltatás. Több számla esetén fontos alapelv a számlák összeszámításának szabálya.

II. Adatszolgáltatás a kamatjövedelmekről

2014-ben az Európai Unió függetlenül a fent részletezett megállapodásoktól jelentős lépéseket
tett az automatikus információcsere kiszélesítése érdekében. Első körben módosították a 2003/48/EK megtakarítási irányelvet a 2014/48/EU irányelvvel. Az új szabályozás alapján az Uniós magánszemélyek által elért kamatjövedelmekre vonatkozó adatszolgáltatást kiterjesztik a szervezetekre/jogi konstrukciókra. Az irányelv mellékletében található egy külön lista a szervezetekről és jogi konstrukciókról, amelyek esetében a tényleges ügyvezetés helyét be kell azonosítani és eszerint információt szolgáltatni. A tényleges ügyvezetés helye a vagyonhoz kapcsolódó legfontosabb döntéseket hozó személy lakóhelye. A listában számos
helyszín és cégforma megtalálható, amelyek európai szempontból alacsony adózású területeknek minősülnek (például a Bahamák, Marshall-szigetek, Brit Virgin-szigetek). A pénzügyi adatokat 2016-tól kell gyűjteni és 2017-től kell továbbítani. A legutóbbi Uniós hírek szerint várható, hogy a megtakarítási irányelvet hatályon kívül helyezik és annak tartalmi elemeit inkább beépítik a közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelvbe az egyszerűség és az egységes alkalmazás érdekében.

III. Közigazgatási együttműködés és automatikus információcsere

Az Uniós információcsere területén az Európai Unió Tanácsának Gazdasági és Pénzügyekkel foglalkozó testülete második körben („ECOFIN”) 2014 októberében döntött arról, hogy módosítani fogja a közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelvet az automatikus információcsere miatt, amely ugyancsak 2016-tól alkalmazandó, 2017-es adatküldéssel.  A pénzügyi információk körét kibővítik az osztalékra, árfolyamnyereségre és más hasonló hozamokra, továbbá a számlaegyenlegekre. Az adatszolgáltatás által érintett személyek köre pedig kiterjed majd a másik tagállami illetőségű természetes személyekre, tényleges tulajdonosokra.

A pénzügyi információk alatt az osztalékot, árfolyamnyereséget és más hasonló hozamokat,
valamint a számlaegyenleget kell érteni.

A cikk folytatása: A globális, automatikus adóügyi  információcsere várható hatásai