Így védhetjük a vagyonunkat járvány idején

A COVID-19 világjárvány miatt bizony “a nemzetközi helyzet egyre fokozódik”. Sokakban felmerülhet a kérdés: vajon ilyen helyzetben miként lehet megtartani az eddig megszerzett vagyonunkat? A nemzetközi vagyonvédelmi intézmények vajon képesek lehetnek-e a válság hatásait csökkenteni?

Sokan nem tanultak a 2008-as gazdasági világválságból. A vállalkozóknak nem nyújt elég biztonságot csupán az, hogy a vagyont aranyban, vállalati kötvényekben, részvényekben, vagy többféle devizában diverzifikálják, csökkentve ezzel a kockázatot. Fontos pénzügyi alapelv, hogy földrajzi szempontból is meg kell osztani a befektetéseket. Sokan még mindig nem készítettek pénzügyi forgatókönyvet a recesszióra, illetve a riogatáson túl arról sem hallunk szinte semmit, hogy miképpen lehetne védekezni ilyen helyzetben? Kevesen gondoltak arra, hogy az adózás utáni profit egy részét egy vagyonkezelő társaságnak vagy magánalapítványnak juttassák el, hogy gondoskodjanak a vagyonuk biztonságáról. A vagyon biztonságát az növeli, ha eltérő célokra, és több helyszínen fektetik azt be.

A földrajzi diverzifikáció egy mondás szerint évi 50 millió forintos jövedelem alatt nem ajánlott, 100 milliós jövedelem felett kötelező, 50 és 100 millió között pedig habitus kérdése. Közhely, de a jó döntést időben kell meghozni: amikor beüt a válság, hirtelen kell sok tartozást kifizetni és ilyenkor a hitelezők is gyorsabban cselekednek, de ilyenkor már késő lépni. Könnyen fedezetelvonó ügyletnek minősíthetik a vagyonvédelmi intézkedésünket, ha erre azt követően került sor, hogy a fizetési kötelezettség beálltáról tudomást szerzett a kötelezett (vagy tudnia kellett volna róla).

Kiemelten fontos, hogy a vagyonhoz szükség esetén hozzá is lehessen férni, és ennek adózása a lehető legelőnyösebb legyen. A diverzifikálás alapja, hogy az adott ország független és gazdaságilag stabil legyen, és a jogbiztonság is fennálljon. További fontos szempont a jogi háttér megléte is, illetve az ottani vagyonvédelem szintje: végrehajtanak-e külföldi bírósági ítéleteket, van-e lehetőség határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásra, de fontos kérdés az is, hogy mennyire nyilvánosak a befektetőkre vonatkozó információk. Természetesen a politikai berendezkedés is sokat számít: eltérő a befektetés kockázata egy monarchia, egy diktatúra és egy demokrácia esetén. Továbbá manapság nagyon sokat számít a geopolitikai helyzet, valamint az üzleti kultúra szintje. Ezen felül most már az is egy fontos szemponttá vált, hogy az adott ország milyen hatékonysággal küzd meg egy járvánnyal.

A magyar üzleti kultúra még fiatal ahhoz, hogy a vállalkozók B-tervvel készüljenek fel a válságra. A végrendelkezés jogintézménye például jóformán nem is létezik a gyakorlatban. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a vállalkozók nagy része továbbra sem tartalékolt. Jellemző, hogy az egyik ingatlant vették a másik után, banki finanszírozással. Nem számoltak azonban azzal, hogy az adózás utáni profit egy meghatározott részét, akár a felező szabállyal kalkulálva befektetnék, a fennmaradót pedig egy vagyonkezelő vagy holding társaságba juttatnák el földrajzilag is megosztva a kockázatokat, hiszen, ha itt élek, itt van a cégem és itt van a befektetésem is, akkor most 100%-os a gazdasági kitettségem. Ehhez, ha szükséges, a jövőben hozzá lehetne nyúlni, és egy esetleges válság során a megkezdett ingatlanprojektek is finanszírozhatók innen. Bár ez a megoldás evidensnek tűnik, a gyakorlatban mégsem ez történt: hiába logikus, nem szokták meglépni. Pedig a befektetőknek akkor kell bebiztosítaniuk magukat, amikor ugyan jól fut a szekér. Ennél a pontnál kell ritmusra lépni, és külföldi megoldásban (is) gondolkodni.

Hogyan működnek most a befektetésekért cserébe adott letelepedések és állampolgárságok? Hogyan hathat a mostani válság a pénzmosási szabályokra? Az adókon kívül milyen költségeket akarnak még csökkenteni a cégek a túlélés érdekében? Milyenek most a magyar adórendszer kilátásai? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszolt Dr. Magyar Csaba, okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója a 90.9 Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában! A beszélgetés IDE kattintva hallgatható meg:

https://millasreggeli.hu/penzugyek/kristaly-tisztan/a-nemzetkozi-helyzet-egyre-fokozodik/

Korábbi bejegyzések

Vízumeljárás az Egyesült Arab Emírségekben

Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.

Bővebben >>>

Vizsgálat a holland ABN Amro Bank ellen

A feltételezések szerint a holland pénzintézet nem megfelelő gondossággal világította át az ügyfeleit és elmulasztotta a gyanús tranzakciók jelentését. A Deutsche Bankot pedig már meg is vádolták pénzmosással. A holland…

Bővebben >>>

Vita a ciprusi-orosz adómegállapodásról

A ciprusi kormányt teljesen váratlanul érte, hogy Oroszország megszüntetné a két ország közötti kettős adóztatásról szóló megállapodást. A Reuters arról számolt be, hogy a Putyin kormánya úgy véli, hogy az…

Bővebben >>>

Viszlát 500 eurós!

A nagy címletű és nagy értékű bankjegyek nagy kockázatot jelentenek, ezért betiltaná az 500 eurós bankjegyeket és felső értékhatárt szabna a készpénzben történő kifizetések számára a holland-, a belga-, a…

Bővebben >>>