BEPS akciók: Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok szigorítása (3. akcióterv)

Az ellenőrzött külföldi társaságok adózására vonatkozó szabályok szigorítása és azok végrehajtatása mindig az OECD legfontosabb adóügyi célkitűzései közé tartozott.

BEPS-et bemutató cikksorozatunk korábbi részei:

1. Mi az a BEPS?

2. BEPS akciótervek 1­-2: A digitális gazdaság adóztatása és a „hibrid” adótervezési konstrukciók        hatásainak közömbösítése

Miért van szükség az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok szigorítására?

Az ellenőrzött külföldi társaságok (angol rövidítése: CFC) körébe tartoznak például az offshore cégek is. Az ilyen cégeket azért szeretnék szigorúbban szabályozni, mert költségvetési bevételeket hátrányosan érintik, az adófizetők ugyanis az általuk ellenőrzött külföldi cégekbe csatornázhatják jövedelmeiket, amelyek alacsony adózású vagy adómentes országokban működnek és ezzel elkerülhetik az adófizetést. Az ilyen társaságokra vonatkozó szabályok bevezetése/szigorítása segítik az egyes országokat abban, hogy megadóztathassák a külföldi leányvállalatoknak tekintett cégeket, illetve azok tényleges tulajdonosait a jövedelem tényleges elosztása és kivétele előtt, mert nagy mennyiségű adózatlan jövedelem halmozódik fel ezekben a társaságokban, – az OECD kiadványa szerint.

Az adózók könnyen hozhatnak létre „nem helyi illetőségű”, azaz ismertebb nevükön offshore cégeket alacsony adózású országokban. Az offshore cégek olyan országokban működnek, ahol adóköteles tevékenységet nem végeznek, viszont külföldön elért jövedelmük adómentes marad. Az újfajta CFC szabályok ezt a gyakorlatot szüntethetik meg azzal, hogy az egyes országok bizonyos feltételek teljesülése esetén megadóztathatják a külföldi leányvállalatok jövedelmét. Azaz megakadályozzák, hogy adózatlan bevételek áramolhassanak külföldre, pontosan ez a gyakorlat volt az egyik legfontosabb ok arra, hogy az OECD adóelkerülés elleni átfogó stratégiája, tehát a BEPS megakadályozására irányuló intézkedés csomag megszülessen.

Az egyes államok azonban nem kötelesek bevezetni az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokat, de erősen javasolja az erre vonatkozó intézkedések bevezetését a nemzetközi szervezet (jelenleg mintegy 30 ország nemzeti jogszabálya tartalmaz CFC-re vonatkozó rendelkezéseket, többek között Magyarországon is van ilyen szabályozás). Az OECD jelentései azonosítják azokat az adózási gyakorlatokat, amelyek segítségével el lehet kerülni a teherviselést, azonban a problémára adható válaszok jelentősen eltérnek a különböző nemzeti adórendszerek miatt. Emiatt a többi akciótervtől eltérően, ebben az esetben nem adtak ki kötelezően bevezetendő intézkedéseket, hanem figyelembe vették az egyes országok legsikeresebb adóelkerülés elleni stratégiáit és ezekből állítottak össze ajánlásokat, melyek segítségével új szabályokat lehet bevezetni vagy megerősíteni a már létezőket.

A CFC szabályok bevezetése/szigorítása erősítik az elszámoló árakra (transzfer árazás) vonatkozó rendelkezéseket is. Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok gyakran fedik egymást az elszámoló árazásra vonatkozókkal, de az OECD hivatalos véleménye szerint ezek kiegészítik egymást és mindkét szabályzásra szükség van. A CFC szabályok bizonyos esetekben kettős adóztatáshoz vezethetnek. Ez akkor lehetséges, ha az ellenőrzött külföldi társaság külföldön is adóköteles, ha több ország CFC szabályai miatt más országokban is adóköteles egy cég jövedelme vagy ha a CFC szabályok értelmében meg kell adóztatni az osztalékokat, miközben a jövedelem már egyszer adózott valahol korábban, a CFC szabályozások miatt. Ezt a mindenképpen megoldandó problémát ajánlásokkal szeretné orvosolni a Gazdasági  Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A CFC szabályokat az teszi különlegesen érdekessé, ha egy ország lazább megszorításokat vezet be, akkor tetemes versenyelőnyhöz jut a szigorúbbakhoz képest. A külföldi ellenőrzött társaságok adóelkerülő praktikái (ide tartozik a legális adótervezés is) ellen már több mint 50 éve több-kevesebb sikerrel lépnek fel az egyes országok. Ezt a nemzeti hatáskörben szinte teljesen hatástalan igyekezetet próbálja felváltani az OECD most összehangolt, nemzetközi fellépéssel.