Visszaszorulóban van-e az offshore és az offshore cégalapítás Magyarországon?

Feleannyi offshore tevékenységhez köthető hazai cég működik itthon, mint 7 évvel ezelőtt. A tendencia biztató, de aki szeretne, annak továbbra is van lehetősége rejtőzködni.

2016-ban Magyarországon nagyjából 700 olyan cég volt, amelyek tulajdonosi háttere közvetlenül vagy közvetve Panamához köthető, és további 5000, amelyik más egzotikus országokban volt bejegyezve. Jelenleg 3300 olyan vállalkozásról tudunk, amelyek közvetlen tulajdonosai között offshore jellegű országokat találunk, a közvetett tulajdonosi viszonyokat tekintve viszont már 5000 feletti hazai vállalkozásról beszélhetünk. A legnépszerűbb offshore országok a Seychelle-szigetek, Panama, Belize és a Marshall-szigetek. Mivel ezek az országok igen messze vannak, így felmerül a kérdés, hogy valóban az erős gazdasági érdek miatt vállalkoznak-e ott a magyarok. (Az offshore cégek működtetése nem illegális, feltéve, hogy valódi gazdasági érdeke is fűződik a vállalkozásnak az adott régióhoz.) Az országban működő offshore cégek 36 százalékának főtevékenysége az ingatlan, ezen felül a kereskedelem és tanácsadás a „sláger”.

A csökkenő számok optimizmusra adhatnak okot, de fontos megjegyezni, hogy aki rejtőzködni akar, az továbbra is megtalálja a kiskaput, annak ellenére, hogy az EU is jelentős erőfeszítéseket tett a szürkegazdasági visszaszorítása érdekében; ilyen intézkedés pl. a cégnyilvántartások egységesítése. Az „offshoreozás” hazánkban a 2000-es évek elején lett népszerű, de 2005 és 2009 között ugrásszerűen megnőtt az ilyen cégek mennyisége, így a jelenségre természetesen felfigyelt az adóhatóság és a jogalkotók is. A Panama és a Paradise-papers botrányok is rávilágítottak arra, hogy szigorú rendelkezésekre van szükség, hiszen a külföldi adótervezés rengeteg adóbevételtől fosztja meg az államot.