Új magyar szabályok a pénzmosás ellen

2026. január 1. óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzmosás elleni felügyelete alatt állnak a kriptoeszköz-szolgáltatók is. Ez a változás nem pusztán formai átrendeződés: a jegybank megújított rendelete speciális, a kriptoágazatra szabott előírásokkal egészíti ki a hazai pénzmosás ellenes (AML) keretrendszert.

Az új szabályrendszer az uniós pénzmosás-megelőzési irányelv, az uniós rendelet a pénzátutalások és egyes kriptoeszköz‑átruházások kísérőadatairól, valamint az Európai Bankhatóság (EBA) e témában kiadott iránymutatásai alapján épült fel. A rendelet célja a tranzakciók átláthatóságának növelése, az adatcsere érvényesítése és a tipikus kripto-specifikus kockázatok kezelése.

A rendelet szerint az MNB jogkörébe tartozó felügyeleti, ellenőrzési és szankcionálási eszközök a kriptoeszköz-szolgáltatókra is vonatkoznak. Ennek értelmében a jegybank helyszíni vizsgálatokat folytathat, szabálytalanság esetén bírságot szabhat ki, és korlátozó intézkedéseket is elrendelhet.

A szolgáltatóknak mostantól részletes regisztrációs és bejelentési kötelezettségeik vannak, továbbá belső AML/CFT szabályzatot, kockázatalapú ügyfél-átvilágítási (KYC) eljárásokat és folyamatos kockázatkezelési rendszert kell működtetniük.

Az uniós rendelet és az EBA iránymutatásai nyomán a kriptoátutalásokhoz kapcsolódó kísérőadatok továbbítási kötelezettsége egyértelműen szabályozott. A szolgáltatóknak össze kell gyűjteniük és továbbítaniuk kell az átutalásokhoz kapcsolódó meghatározott ügyféladatokat (pl. feladó és címzett azonosítói).

A gyanús ügyletek pénzmosás elleni jelentésére (STR) vonatkozó bejelentési kötelezettség nem változik, de az adatminőségre és határidőkre vonatkozó elvárások szigorúbbak lesznek.

A kísérőadatok biztosítása technikai megoldásokat igényel (API‑k, interoperábilis kommunikációs csatornák, titkosítás), miközben az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés (GDPR) is kötelező. Az EBA iránymutatás segít egyensúlyban tartani a kockázatkezelést és az adatvédelmet.

Bár a compliance-költségek emelkednek, különösen a kisebb szolgáltatóknál, a jogszabályi biztonság növelheti az intézményi és lakossági szereplők bizalmát is. Egyes szereplők szolgáltatásstruktúrájuk átalakítására kényszerülhetnek, míg mások konszolidálódhatnak.

Jogsértés esetén az MNB bírságot szabhat ki, esetleg működési korlátozást, vagy az üzleti tevékenység felfüggesztését rendelheti el. A szabályozás fő célja viszont nem a büntetés, hanem a megelőzés és a piaci stabilitás erősítése.

Az ügyfelek ilyenkor kezdetben szigorúbb azonosítást, hosszabb ügyintézési időket és esetleg magasabb költségeket tapasztalhatnak. Ugyanakkor a szabályozás növelheti a piac biztonságát, csökkentheti a pénzmosásból fakadó kockázatokat, és hosszabb távon hozzájárulhat a szabályozott, intézményesebb kripto-szolgáltatói szektor kialakulásához Magyarországon.