Hogyan válasszunk külföldi bankot? II.

Mitől jó és stabil egy bank? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, amikor bankot választunk? Mi köze a bankoknak a dominóhoz? Következő cikksorozatunkból minden kiderül.

Az cikksorozat első részét ott fejeztük be, hogy érdemes a bankok éves jelentését böngészni, és megnézni az adott pénzintézet szolvencia hányadosát. Ezt úgy kapjuk meg, ha a saját tőkét elosztjuk a teljes eszközállománnyal. Minél magasabb a szolvencia-hányados, annál biztonságosabb (vagyis fizetőképesebb) az adott bank. De vajon, ha ez az arány túl alacsony, az mindenképp azt jelenti, hogy a bank nem áll biztos lábakon? Talán igen, de ezt a kérdést is érdemes kicsit körüljárni.

Egy egészséges bank az ügyfelek betétjeinek nagy százalékát készpénzben, vagy egyéb azonnal hozzáférhető eszközökben tartja. A kulcs a likviditásban rejlik. Egy likvid bank képes túlélni egy kisebb krízist és pánikot. Egy likvid bank képes az összes pénzfelvételre irányuló kérelmet késedelem nélkül teljesíteni, mert megvan rá a megfelelő fedezete.

A likviditás feltétele a magas készpénzállomány, illetve e mellett az, hogy a befektetéseik is likvidek legyenek. Általánosságban kijelenthetjük egy 3 hónapos államkötvény sokkal likvidebb, mint a hitelek és kölcsönök. Egy államkötvényt a bank pillanatok alatt képes készpénzzé tenni, de egy hitel esetén a folyamat sokkal hosszadalmasabb és bonyolultabb. Azt is kijelenthetjük tehát, hogy egy likvid bank viszonylag alacsony kihelyezett hitelállománnyal rendelkezik.

A teljes likviditás alatt a készpénz-szerű eszközöket értjük, de a konzervatív likviditás ennél sokkal nagyobb súllyal esik a latba. Ez utóbbi azt mutatja, hogy mennyi készpénzhez tud a bank bármilyen piaci körülmény között közel 100 százalékos valószínűséggel hozzáférni. Ez válsághelyzetben számít igazán.

Egy „egészséges” bank elegendő, de még jobb, ha a feltétlenül szükségesnél egy kicsivel több tartalékkal rendelkezik. Ezt nevezzük tartalékrátának. A tartalékráta azt mutatja meg, hogy egy bank a meglévő betéteinek hány százalékát köteles a központi banknál elhelyezni.

A kötelező tartalékráta mértéke országonként változik. Magyarországon például a tartalékkötelezettséget a hitelintézetek azáltal teljesítik, hogy az 1 hónap hosszúságú tartalékperiódusban a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon a tartalékkötelezettségüknek megfelelő átlagos számlaállományt tartanak fenn.