Fontos változások a nemzetközi adózásban
2020-tól kezdve nagyon komoly adóváltozások kerültek be a magyar jogrendbe. Mivel a vagyonkezelő alapítványoktól kezdve a székhelyszolgáltatókon át a magántőkealapokig bezárólag elég sok szereplő érintett ezekben, vegyük sorra a legfontosabb történéseket.
Az Európai Unió adóelkerülési csomagjának elemei átkerülnek a magyar jogrendbe. A Tao tv. részletes szabályokat alkotott az ugyanazon tényállás tagállamok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek valamint a tőkekivonás adóztatására. Az előbbi eset arra vonatkozik, hogy amennyiben egy magyar társaság költséget számol el vagy adóalapot csökkent a külföldi partnerével szemben, akkor ezt ne tehesse meg, amennyiben ezt nem kell figyelembe venni a partnernél bevételként. A tőkekivonást pedig akkor adóztatják, ha egy magyar cég áthelyezi az adóügyi illetőségét egy másik államba vagy például telephelyet hoz létre, de egyúttal az eszközeit is átadja. Ebben az esetben növelni kell a magyar társaságnak az adóalapját a piaci és a nyilvántartási érték különbözetével. Élesedik az a szabály is, amely szerint az adózási szakembereknek be kell jelenteniük a NAV-nak a nemzetközi adótervezési struktúrákat.
A nyári adócsomag hozzányúlt a vagyonkezelő alapítványok adózásához, de nem sikerült a bizalmi vagyonkezeléssel egy szintre emelni. Az őszi adócsomagnak köszönhetően viszont most már mindkét esetben illetékmentes lehet a vagyonrendelés, illetve az induló tőke kiadása a kedvezményezettnek, amennyiben az az alapító/vagyonrendelő vagy házastársa, illetve egyenes ági rokona. A TBSZ számla szabályai nem változnak, viszont tartós befektetési szerződést köthet a magánalapítvány magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából, valamint a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából.
A magántőkealapokkal kapcsolatban új szabályok lesznek. A tervezet szerint a limit alatti kockázati tőkealap kezelő és az általa kezelt kockázati vagy magátőkealap kikerül az MNB felügyeleti hatásköre alól. Újdonság az is, hogy eltérő névértékű és eltérő jogokat biztosító befektetési jegyek is forgalomba hozhatóak.
Az Európai Bizottság 2016-ban kiadott, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fokozásáról szóló akciótervét, azaz 5. irányelvet ugyancsak implementáljuk. 2020. december 1-től a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél köteles a tényleges tulajdonosára vonatkozó adatokat az adatok tárolása céljából létrehozott központi nyilvántartásnál bejelenteni. A jogszabály hatálya alá kerülnek januártól a székhelyszolgáltatók, a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, a letét-kezelő pénztárca szolgáltatók is. Ez olyan szervezet, amely ügyfelei nevében virtuális fizetőeszközök tartására, tárolására és átadására szolgáló kriptográfiai magánkulcsok megőrzésével kapcsolatos szolgáltatást nyújt.
Fontos változás, hogy a székhelyszolgáltató a tevékenység végzésére irányuló szándékát köteles bejelenteni a NAV-nál működő Pénzügyi Információs Egységnek; a tevékenység a bejelentés megtételét követően folytatható. A felügyeleti szerv évente megvizsgálhatja, hogy a nyilvántartásban szereplő székhelyszolgáltatók tekintetében továbbra is fennállnak-e a nyilvántartásba vétel feltételei, vagyis vizsgálják a székhelyszolgáltatásról szóló rendeletben foglalt feltételek teljesülését. Kizáró ok, ha vezető állású személyét, természetes személy tagját, illetve tényleges tulajdonosát jogerősen elítélték.
A legfontosabb változásokat Dr. Magyar Csaba, okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója foglalta össze a 90.9 Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában! A beszélgetés IDE kattintva hallgatható meg!
Hasznosnak találta a cikket?
Iratkozzon fel a hírlevelünkre!