Ezoterikus vagyonkezelési formák – Interjú

Bár a világ jelentősebb részén már évszázadok óta jelen van a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítványok és a magántőkealapok jogintézménye, nálunk csak nem rég jelentek meg ezek a paranormális struktúrák és még keresik a helyüket a magyar valóságban. Hogy a három lehetőség közül melyiket érdemes kipróbálni? Erről beszélt Dr. Magyar Csaba, okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója a 90.9 Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorában!

A bizalmi vagyonkezelés a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közös megállapodása eredményeképpen, míg a vagyonkezelő alapítvány az alapító egyoldalú aktusa eredményeképpen jön létre. A magántőkealap zártkörű és zárt végű alternatív befektetési alap, amelynek az elsődleges célja vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása. Lényegét tekintve a két megoldás között helyezkedik el, hiszen az alapkezelő látszólag egyoldalúan határozza meg a befektetés feltételeit, jóllehet a gyakorlatban ezt magántőkealapok esetében a befektetőkkel történt előzetes egyeztetés előzi meg. A vagyonkezelő alapítvány és a befektetési alap jogi személynek minősül, míg a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon nem. A bizalmi vagyonkezelés lehet üzletszerű és nem üzletszerű is.

Az induló tőke összege a vagyonkezelő alapítványnál a legmagasabb 600 millió forint, de ez lehet cég vagy ingatlan is. Ezt követi a magántőkealap legkisebb induló vagyona, induló tőke összege nem lehet kevesebb, mint 250 millió forint, amely kizárólag pénzbeli hozzájárulásból állhat. A bizalmi vagyonkezelés esetén értékhatárra tekintet nélkül megkezdhető a vagyonkezelés és nem csak pénzbeli hozzájárulás lehet.

Az alternatív bef. alapkezelőnek legalább 125 ezer euró induló ún. szavatoló tőkével kell rendelkeznie. Abban az esetben, ha az általa kezelt eszközök értéke meghaladja a 250 millió eurót, akkor fel kell emelnie a tőkéjét a meghaladó összeg 0,02 százalékával (legfeljebb 10 millió euróig). A limit alatti kockázati tőkealap-kezelőnek nem kell teljesíteni a szavatoló tőkére vonatkozó előírást.

A bizalmi vagyonkezelőnek legalább 70 millió forint szavatoló tőkével kell rendelkeznie, illetve a kezelt vagyonok összértéke legalább 20%-ának, de legalább 70 millió forint, legfeljebb 1,5 milliárd forint összegű pénzügyi biztosítékot köteles fenntartani. A vagyonkezelő alapítványnak nem kell rendelkeznie szavatoló tőkével, csak az indulóvagyonra vonatkoznak előírások. Az alapkezelő engedélyezése és felügyelete az MNB hatásköre. Az üzletszerű BVK-t engedélyezi, de nem felügyeli. Az alapítványt a bíróság jegyzi be és gyakorol felette törvényességi kontrollt.

De vajon adózási szempontból melyik konstrukció az előnyösebb? Kiderül a beszélgetésből, amely IDE kattintva hallgatható meg:

https://millasreggeli.hu/penzugyek/kristaly-tisztan/ezoterikus-vagyonkezelesi-formak/

Ha sámánok helyett profikra bízná cégét, esetleg többet szeretne tudni a nemzetközi cégalapításról, nemzetközi adótervezésről vagy a magánalapítványokról, forduljon hozzánk bizalommal!