Egyre több a kérdés az automatikus információcsere körül

Néhány hónap múlva Magyarország is automatikusan pénzügyi adatokat fog szolgáltatni az itt lévő befektetésekről a világ többi országának. A Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) által kidolgozott Common Reporting Standard (CRS) névre keresztelt globális pénzügyi információcsere szabvánnyal kapcsolatban azonban egyre több kérdés merül fel.

Legutóbb október elején a francia alkotmánybíróság mondta ki, hogy a rendelkezések sértik a magánélethez való jogot és nem állnak arányban az elérni kívánt célokkal. Franciaországban, a világ többi fejlett államához hasonlóan komoly gondokat okoz a pénzmosás és az adóelkerülés. Ennek visszaszorítása érdekében dolgozta ki az OECD a CRS szabványt, melynek segítségével a világ országai megoszthatják egymással a náluk befektetéssel bíró cégek és magánszemélyek pénzügyi adatait. Csakhogy a francai alkotmánybíróság kifogásolja, hogy az átadni kívánt információk köre túlságosan széles, ráadásul nem lehet tudni azt sem, pontosan kik és milyen jogon férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz. Mindezek miatt a CRS sérti az 1789-ben az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában garantált magánélethez való jogot.

Az Egyesült Királyság kormánya szintén az adóelkerülés és a pénzmosás jegyében idén tavasszal döntött úgy, hogy az vállalkozások szolgáltassanak információt valódi tulajdonosaikról és ezeket az információkat tegyék mindenki számára hozzáférhetővé. Csakhogy ez a rendelkezés sérti az Európai Emberi Jogi Egyezmény előírásait, amely ugyancsak kimondja: mindenkinek joga van magánélete tiszteletben tartásához és ettől az elvtől csak rendkívül indokolt esetben (nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból vagy bűncselekmény megelőzése céljából) lehet eltérni.

A téma az Egyesült Államokban is napirenden van. A Yahoo nemrégiben levelet írt az ottani hírszerzés első emberének, amiben iránymutatást kér. Az amerikai kormány ugyanis a terrorizmus elleni küzdelem jegyében hatalmas mennyiségű adatot gyűjt és ebben az internetes cégek (Microsoft, Yahoo, Google, Facebook) segítségét is szeretné igénybe venni. Csakhogy a szolgáltatók az adatok átadásával megsértenék felhasználóik magánélethez fűződő jogait. A helyzet azért is érdekes, mert az Európai Unió legfelsőbb bírósága egy ítéletében úgy foglalt állást, hogy a közigazgatási szervek hozzáférhetnek ugyan személyes adatokhoz, de csak úgy, hogy azzal nem sérthetik a magánélethez fűződő alapvető jogokat.

A fenti események alapján nagy a valószínűsége annak, hogy az OECD által kimunkált CRS elvek hamarosan átdolgozásra és pontosításra kerülnek annak érdekében, hogy a pénzmosás elleni küzdelem jegyében se sérülhessen a magánélet szentsége.