Egyesült Arab Emírségek: szabad cégalapítás a külföldieknek

Az Emírségekben (UAE) tömegével dolgoznak a magasan képzett külföldi munkavállalók, és rengeteg tengerentúli befektető is jelen van. Az „expatoknak” eddig nem volt lehetőségük hosszú távú tartózkodási engedély igénylésére, ami jelentősen megnehezítette a működésüket és munkájukat.

Az arab ország június elején példátlan bejelentéseket tett. Az egyik döntés szerint az ország 10 éves tartózkodási engedélyt biztosít a szakemberek, a befektetők és a diákok számára. A másik fontos reformintézkedés szerint pedig a külföldi befektetők 100 százalékos külföldi tulajdonban lévő cégeket hozhatnak létre az Emírségek egész területén, vagyis, a szabadkereskedelmi zónákon kívül is.

Dr Habib Al Mulla, a helyi Baker McKenzie Habib Al Mulla ügyvédi iroda-óriás elnökét annak idején élesen kritizálták felvetései miatt, de azóta változtak az emberek és változtak az idők is. Al Mulla korát megelőzve, már 1997-ben hasonló reformokat sürgetett, ám akkor még nem állt ezekre készen az ország. “Akkor (1997-ben) három dolgot javasoltam: a külföldieknek legyen földvásárlási joga, kaphassanak hosszútávú tartózkodási engedélyt, és azt, hogy legyen lehetőség arra, hogy 100 százalékos külföldi tulajdonban lévő cégek működhessenek az országban. Utólag visszagondolva belátom, hogy ez akkor túl sok volt. De azóta itt is más szelek fújnak, az emberek sokkal nyitottabbak a szabad kereskedelemre” – mondja Al Mulla.

A döntés értelmében a külföldi tulajdonú cégek most már a szabadkereskedelmi zónán kívül is működhetnek. A dubaji szabadkereskedelmi zónákat azért hozták létre, hogy ösztönözzék a külkereskedelmet és a befektetéseket. 1985-ben a Jebel Ali Szabadkereskedelmi Zóna (JAFZ) volt az első, majd ennek sikerén felbuzdulva egyre többet hoztak létre Dubaiban és a többi Emirátusban is. A Dubai szabadkereskedelmi zónák üzleti negyedeket kínálnak, amelyek minden olyan kényelmi eszközzel, létesítménnyel és kommunikációs infrastruktúrával fel vannak szerelve, amelyek egy üzleti vállalkozás létrehozásához és a befektetői igények megfelelő kiszolgálásához szükségesek.

Eddig a zónán kívüli vállalatoknak legalább 51 százalékának nemzeti tulajdonban kellett lennie, és kizárólag a szabadkereskedelmi zónában regisztrált vállalkozások lehettek 100 százalékos külföldi tulajdonban. Az így működő társaságok mentességet élveznek az adók és a vámok alól, valamint az export/importtal kapcsolatos illetékek alól is. Al Mulla szerint azzal, hogy a zónák most elvesztik ezt a privilégiumukat, várhatóan erősödni fog az árverseny, hiszen a zónán kívül olcsóbb lehet a cégalapítás.