Új korszak a bizalmi vagyonkezelésben

Jelentősen átalakítja a bizalmi vagyonkezelés (BVK) és a magánalapítványok szabályait a Tisza-kormány. Nem magát a népszerű jogintézményt szüntetik meg, hanem azokat a vitatott adózási előnyöket és kiskapukat, amelyek miatt az elmúlt években komoly kritikák érték a rendszert.

A bizalmi vagyonkezelés az elmúlt évtizedben a vagyonvédelem egyik legfontosabb eszközévé vált. A konstrukció lényege, hogy a vagyonrendelő a vagyonelemeit átruházza a vagyonkezelőre, aki azokat a kijelölt kedvezményezettek javára kezeli. A rendszer azonban – különösen a gazdagabb társadalmi rétegek körében – egyre inkább agresszív adótervezési és vagyonkimentési céllal is funkcionált, amiért a hazai szakma és az uniós partnerszervek részéről is többször felmerült a kritikák hulláma.

A Parlament által megszavazott, uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) vállalásaihoz is kapcsolódó törvény célja, hogy a BVK visszatérjen az eredeti, tiszta funkciójához: a családi vagyonkezelés keretéhez.

Lássuk a 2026. augusztus 31-én hatályba lépő módosítások legfőbb elemeit. A legfontosabb: megszűnik az automatikus adómentesség. A jövőben nem élveznek korlátlan adómentességet azok a struktúrák, amelyeknél a vagyonkiadás kizárólag adóoptimalizálási célt szolgál. A szabályozás szigorúbb feltételekhez köti a tőkekivonást. A jogalkotók megnyugtatták a piaci szereplőket, hogy magának a vagyonnak a bevitelére (cégek, ingatlanok, értékpapírok lekötésére) továbbra sem terjed ki a közvetlen adófizetési kötelezettség, a kérdés a jövőben is a vagyon kiaknázásakor dől el.

A jövőben kötelező és átfogó NAV-ellenőrzésekre is számítani kell. A jogszabály kiemelt figyelmet fordít a múltbeli konstrukciók felülvizsgálatára. Valamennyi meglévő bizalmi vagyonkezelés és magánalapítvány célkeresztbe kerülhet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig nemcsak a papírforma szerinti megfelelést, hanem a struktúrák mögöttes, valódi célját is vizsgálja. Bár az adózási előnyök szűkülnek, a konstrukció alapvető sajátossága – vagyis a vagyonrendelők és kedvezményezettek személyének védelmét biztosító piaci diszkréció – továbbra is fennmarad.

A szakértők szerint az új szabályozás nem jelenti a hazai bizalmi vagyonkezelési piac végét, inkább egy komoly tisztulási folyamatot indít el. A jogalkotói szigor hatására a spekulatív, kizárólag adóelkerülésre épülő offshore-jellegű megoldások kiszorulhatnak, míg a ténylegesen generációváltást és gazdasági tervezést célzó családi alapok stabil és kiszámítható keretek között működhetnek tovább.