Sárga lap Bosznia-Hercegovinának
A Pénzügyi Akciócsoport (FATF) szürke-listára vette, azaz a fokozott megfigyelés alatt álló államok közé sorolta Bosznia-Hercegovinát. A döntés hátterében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszer súlyos, strukturális hiányosságai állnak.
A FATF plenáris ülésén határozott arról, hogy a balkáni állam – Irakkal együtt – visszakerül az úgynevezett pénzügyi „szürkelistára”. Bár ez nem jelent teljes gazdasági és pénzügyi elszigetelést, mint a feketelista, a gyakorlatban komoly és azonnal érezhető gazdasági következményekkel jár. A feketelistás országokat, (jelenleg Irán, Észak-Korea és Mianmar) nemzetközi szankciók és a teljes pénzügyi bojkott alá vonják.
A döntést megelőzően az Európa Tanács pénzmosás elleni szakértői testülete, a MONEYVAL már többször jelezte a problémákat. A legfőbb kifogások között szerepel, hogy Bosznia-Hercegovinában a mai napig hiányzik a cégek tényleges tulajdonosainak egységes, átlátható nyilvántartása, gyenge a banki szektor feletti hatékony ellenőrzés és felügyelet, és elégtelenek a védelmi vonalak azokkal a bűnözői csoportokkal szemben, amelyek a hivatalos pénzügyi rendszert próbálják kijátszani. A szürkelista azt jelzi, hogy az ország elismerte a hibáit, és a FATF-fal szoros együttműködésben vállalta a szigorú akcióterv végrehajtását.
A szürkelistára kerülés azonnali láncreakciót indít el a globális bankrendszerben. A külföldi pénzintézeteknek a jövőben kötelezően fokozott ügyfél-átvilágítást kell alkalmazniuk minden olyan tranzakciónál, amely Bosznia-Hercegovinát érinti. A gyakorlatban ez jelentősen lassuló ügyintézést és dráguló szolgáltatásokat jelenthet. Ráadásul a Valutaalap (IMF) korábbi elemzései szerint a szürkelistára kerülés átlagosan 7,6%-kal vetheti vissza a külföldi tőkebeáramlást az érintett országok GDP-arányában.
A hazai kormányzat és több magyar nagyvállalat is stratégiai fontosságúként kezeli a Nyugat-Balkánt. A régióban jelen lévő magyar beruházások, állami programok és céges kapcsolatok miatt a megnövekedett adminisztrációs és banki terheket a magyar üzleti partnerek is közvetlenül meg fogják érezni.
Bosznia már megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, de az ilyen szintű pénzügyi átláthatatlanság megakaszthatja a folyamatot és az uniós újjáépítési és növekedési alapok zökkenőmentes lehívása is kérdésessé válhat. Bosznia-Hercegovina kormánya ígéretet tett a kilenc pontból álló feltételrendszer gyors teljesítésére.
Hasznosnak találta a cikket?
Iratkozzon fel a hírlevelünkre!