Árbevétel adó: Európa megosztott

Úgy tűnik, az amerikai tech óriásokra kivetni tervezett árbevétel adóra vonatkozó javaslat nem fog csont nélkül átmenni a 28 EU tagországon. Bár már tíz állam letette a voksát az adó bevezetése mellett, a szakértők szerint sokak érdekeit sérti a javaslat, ezért sok felől érheti támadás és várhatóan az amerikai lobbisták se fogják karba tett kézzel szemlélni az eseményeket.

Az európai régióban működő amerikai fintech cégeket célzó árbevétel adó bevezetése mellett már tíz ország tette le voksát, és idén decemberig várhatóan még jónéhányan a javaslat mellé állhatnak. Első körben Franciaország, Németország, Ausztria, Bulgária, Görögország, Románia, Szlovénia és Portugália írta alá a támogató nyilatkozatot, de Belgium és Hollandia is a javaslat mellett van, annak ellenére, hogy ők egyelőre nem adták ezt írásba. Az adóreform megvalósulásához mind a 28 tagállam egyhangú támogatása szükséges. Ezt adóügyi kérdésekben szinte még soha nem tudott megugrani az EU.

Úgy tűnhet, hogy a fenti tíz ország támogatása új lendületet adhat a javaslatnak, ugyanakkor számos tagország megkérdőjelezte az adó létjogosultságát. Sokan attól tartanak, hogy az adó miatt az érintett vállalatok akár be is szüntetnék európai működésüket. Az alacsony adózású országok, mint Málta, Ciprus és Írország, egyértelműen a bevezetés ellen foglaltak állást, míg Csehország, Dánia, Luxemburg és Svédország is szkeptikus, legalábbis egyelőre.

Sajtóértesülések szerint az országok egy része szívesebben venné, ha nemzetközi, G20 vagy OECD szinten valósulna meg valami hasonló. Svédország és Luxemburg álláspontja szerint az árbevétel adó a kedvezőbb adózási környezettel rendelkező Ázsiába üldözné az óriás tech vállalatokat. Kristian Jansen dán pénzügyminiszter például szkeptikus minden új adóval szemben, mert az európai adórendszer már így is épp elég szigorú. Spanyol kollégája szerint meg kell várni, mit lép az Egyesült Államok, hiszen az érintett vállalatok többsége amerikai. Pierre Gramega, luxemburgi miniszter egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az új rendszer működőképességéről. Azt nyilatkozta, hogy nagyon kockázatos egy több évszázados gyakorlatot (ti. hogy a nyereséget terheli az adó) megváltoztatni, és ha erre sor is kerül, akkor azt mindenképpen globális szinten kell meglépni.

A soros elnök észtek sem támogatják az elképzelést. Az EU soros elnökségi tisztségét betöltő Észtország rendelkezik a legfejlettebb digitális gazdasággal az összes tagállam közül. Dmitri Jegorov pénzügyi államtitkár szerint a legnagyobb veszély abban rejlik, hogy egy ilyen gyökeres változtatás gátat szabna a digitalizációnak, illetve ellehetetlenítené a kontinensen működő digitális vállalatokat.