Megreguláznák az aranyvízum-programokat

A befektetésért cserébe állampolgárságot, vagy tartózkodási engedélyt nyújtó, úgynevezett aranyvízum programok már jó ideje szúrják a pénzmosás ellen harcoló szervezetek szemét.

A támogatók legfontosabb érve az, hogy ezek a programok a közvetlen külföldi befektetések révén elősegíthetik a gazdasági növekedést. Az ellenzők ugyanakkor azt hangoztatják, hogy az ilyen kezdeményezések rendkívül vonzóak lehetnek a bűnözők, a korrupt politikusok és egyéb közszereplők számára is, akik így mossák tisztára sötét forrásból származó pénzeiket.

A fenti aggodalmak miatt a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) és az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) közös projektet hirdetett, melyben az aranyvízum programokhoz kapcsolódó pénzmosási és pénzügyi bűnözési kockázatokat tárja fel. Ilyen kockázat például a megvesztegetés, csalás és korrupció. A projekt nem csak a kockázatokat azonosította, hanem ezeknek a közvéleményre, az adózásra és migrációra gyakorolt ​​hatását is vizsgálta.

A közös jelentés felszólítja az ilyen programokat működtető kormányokat, hogy vezessenek be olyan biztosítékokat, amelyek szavatolják, hogy az „üzemeltetők” figyelembe veszik a kockázatokat. Ezek a befektetésért cserébe adható engedélyek mind a fogadó országok, mind az igénybevevők számára előnyösek lehetnek, de csak abban az esetben, ha nincs mód csalásra, pénzmosásra és egyéb visszaélésre.

A jelentés rávilágít arra is, hogy az aranyvízum programok hogyan teszik lehetővé a bűnözők globális mobilitását, hogyan rejthetik el ezek segítségével személyazonosságukat és kétes tevékenységüket. A FATF-OECD páros elengedhetetlennek tartja a megfelelő átvilágítást, illetve az átláthatósági és integritási mechanizmusokat is kiemelten fontosnak látja.

A jelentés javaslatot tesz arra, hogy a kormányok hogyan építhetik be a kockázatcsökkentő intézkedéseket, például a többrétegű átvilágítást a befektetési programjaikba. A jelentés kiemeli, hogy a pénzmosás és a pénzügyi bűncselekmények fokozott kockázata nem csak a kérelmezőt érinti, hanem a folyamatban részt vevő hivatalos szerveket, illetve a kérelmeket jóváhagyó hatóságokat is. Éppen ezért elengedhetetlen a szerepek és felelősségi körök tisztázása annak érdekében, hogy a gyanús esetek napvilágra kerüljenek.

Hazánkban 2013 és 2017 között Letelepedési Kötvényprogram néven működött hasonló konstrukció. Az idén január 1-én életbe lépett új bevándorlási jogszabály ezt a lehetőséget indítaná majd újra, jelentős változtatásokkal.