HORVÁTORSZÁG AZ EU-BAN
Horvátország 2013. július elsejétől az Európai Unió tagja, de vajon milyen adózási előnyökkel járhat ez a csatlakozás?
Az egyik legfontosabb változás, hogy megszűnik a vámellenőrzés a többi Uniós tagállam irányába. Mindez nem érinti a schengeni zónához kapcsolódó ellenőrzési feladatokat, ugyanis ezek továbbra is érvényben maradnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a személyes okiratokat (útlevél, személyi igazolvány) a rendőrség ellenőrzi az Uniós országhatároknál.
Az Uniós magánszemélyek ezentúl az értékhatár korlátozása nélkül hozhatnak magukkal Horvátországban vásárolt árut, melyek után sem vámot, sem általános forgalmi adót nem kell fizetniük. Sőt a 10.000 EUR-t meghaladó készpénz behozatalát sem kell bejelenteni. A termékekre vonatkozó mennyiségi korlátozás is megszűnik, azonban ez nem terjed ki a jövedéki termékekre és a gyógyszerkészítményekre. Nem kell majd bejelenti a 10.000 EUR-t meghaladó készpénz vagy értékpapír behozatalát sem.
A csatlakozást megelőzően, már 2013. június 25-i hatállyal Horvátország elfogadta az egységes európai ÁFA előírásokat is, ezért ugyanolyan szabályokat alkalmaznak majd – többek között – a teljesítés helye és a számlázás tekintetében is, mint a többi tagállam.
Adóoptimalizálási szempontból vagy akár offshore környezet tekintetében a horvát cégalapítás nem rejteget különleges lehetőségeket, hiszen a társasági adó mértéke 20%, míg az ÁFA általános kulcsa 25%. Ugyanakkor a csatlakozás következtében Horvátországnak be kellett építenie az adórendszerébe számos olyan tényezőt, amely kedvez az Uniós cégek horvátországi befektetéseinek. Alapvetően Horvátország 12% forrásadót vet ki az országból távozó osztalékra, míg a kamat és jogdíj esetében ennek mértéke 15%. Ezt a módszert felülírja, hogy a tagállamok irányába fizetett osztalék, kamat és jogdíj esetében Horvátország bizonyos feltételekkel nem alkalmazhat ezentúl forrásadót. Abban az esetben, ha például offshore helyszínek irányába történik az osztalékfizetés, akkor továbbra is kivethető a forrásadó. Horvátországban egyébként az offshore cégekhez köthető adózási konstrukciók egyre inkább elterjedőben vannak, melyet alátámaszt az is, hogy a helyi kikötőkben számos olyan yacht található, amelyek offshore helyszíneken vannak regisztrálva.
A banktitok tekintetében fontos kiemelni, hogy Horvátország elfogadta az Uniós magánszemélyek megtakarításaira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget. Ennek következtében Horvátországnak 2014. március 31-ig információt kell majd küldenie a többi tagállam adóhatóságainak az Uniós magánszemélyek belföldi bankszámláin jóváírt kamatok összegéről.
Az egyik legfontosabb változás, hogy megszűnik a vámellenőrzés a többi Uniós tagállam irányába. Mindez nem érinti a schengeni zónához kapcsolódó ellenőrzési feladatokat, ugyanis ezek továbbra is érvényben maradnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a személyes okiratokat (útlevél, személyi igazolvány) a rendőrség ellenőrzi az Uniós országhatároknál.
Az Uniós magánszemélyek ezentúl az értékhatár korlátozása nélkül hozhatnak magukkal Horvátországban vásárolt árut, melyek után sem vámot, sem általános forgalmi adót nem kell fizetniük. Sőt a 10.000 EUR-t meghaladó készpénz behozatalát sem kell bejelenteni. A termékekre vonatkozó mennyiségi korlátozás is megszűnik, azonban ez nem terjed ki a jövedéki termékekre és a gyógyszerkészítményekre. Nem kell majd bejelenti a 10.000 EUR-t meghaladó készpénz vagy értékpapír behozatalát sem.
A csatlakozást megelőzően, már 2013. június 25-i hatállyal Horvátország elfogadta az egységes európai ÁFA előírásokat is, ezért ugyanolyan szabályokat alkalmaznak majd – többek között – a teljesítés helye és a számlázás tekintetében is, mint a többi tagállam.
Adóoptimalizálási szempontból vagy akár offshore környezet tekintetében a horvát cégalapítás nem rejteget különleges lehetőségeket, hiszen a társasági adó mértéke 20%, míg az ÁFA általános kulcsa 25%. Ugyanakkor a csatlakozás következtében Horvátországnak be kellett építenie az adórendszerébe számos olyan tényezőt, amely kedvez az Uniós cégek horvátországi befektetéseinek. Alapvetően Horvátország 12% forrásadót vet ki az országból távozó osztalékra, míg a kamat és jogdíj esetében ennek mértéke 15%. Ezt a módszert felülírja, hogy a tagállamok irányába fizetett osztalék, kamat és jogdíj esetében Horvátország bizonyos feltételekkel nem alkalmazhat ezentúl forrásadót. Abban az esetben, ha például offshore helyszínek irányába történik az osztalékfizetés, akkor továbbra is kivethető a forrásadó. Horvátországban egyébként az offshore cégekhez köthető adózási konstrukciók egyre inkább elterjedőben vannak, melyet alátámaszt az is, hogy a helyi kikötőkben számos olyan yacht található, amelyek offshore helyszíneken vannak regisztrálva.
A banktitok tekintetében fontos kiemelni, hogy Horvátország elfogadta az Uniós magánszemélyek megtakarításaira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget. Ennek következtében Horvátországnak 2014. március 31-ig információt kell majd küldenie a többi tagállam adóhatóságainak az Uniós magánszemélyek belföldi bankszámláin jóváírt kamatok összegéről.
Hasznosnak találta a cikket?
Iratkozzon fel a hírlevelünkre!