DUPLA ÍR-HOLLAND SZENDVICS

Ez alkalommal a “Dupla ír-holland szendvicsnek” nevezett, a közelmúltban ismertté vált struktúráról készítettünk egy rövid összefoglalót. A Dupla ír-holland szendvics struktúrát jelenleg is számos amerikai multinacionális társaság használja társasági adóterheinek csökkentésére.
A modell az ezen társaságok birtokában lévő védjegyek, minták, szerzői jogok és egyéb vagyoni értékű jogok (“Vagyoni értékű jogok”) nemzetközi hasznosításából származó jogdíj bevételek tekintetében biztosít előnyös adózási lehetőséget.

A struktúra a következőképpen épül fel:

Első lépésként egy Írországban bejegyzett társaság (“Irish One Ltd”) megszerez egy Vagyoni értékű jogot, amelyet az amerikai cég leányvállalatai vagy partnerei hasznosítanak világszerte. Különféle megoldások léteznek arra, hogyan tudja az Irish One Ltd a vagyoni értékű jogot jóval alacsonyabb áron megszerezni annál, mint amennyit az egyébként a tulajdonjog hasznosításából fakadó várható bevétel alapján érne. Az Irish One Ltd például költségmegosztásról vagy kutatási és fejlesztési szolgáltatásokról szóló megállapodást köthet az amerikai céggel, amely valójában a szellemi tulajdon tényleges fejlesztését végzi, és így az Irish One Ltd bekerülési érték közelében tudja megszerezni a vagyoni értékű jog tulajdonjogát.
Ezután az Irish One Ltd hasznosításba adja a tulajdonát képező vagyoni értékű jogot egy holland társaságnak (“Dutch BV”). A Dutch BV ezután további hasznosításba adja a jogot az Irish One Ltd szintén Írországban bejegyzett 100%-os leányvállalatának (“Irish Two Ltd”). Ezt követően az Irish Two Ltd beszedi a világszerte keletkező jogdíjbevételeket , végül az Irish Two Ltd eljuttatja a jogdíjat a Dutch BV-nek, az pedig tovább az Irish One Ltd-nek. Az Irish Two Ltd és a Dutch BV csak a beszedett jogdíj elenyésző részét tartja meg, amelyből működési költségeit fedezi, illetve egy kis nyereséget termel.
Most nézzük meg, milyen apró trükkök teszik ezt a struktúrát nagyon vonzóvá és adózás szempontjából rendkívül hatékonnyá!
Az Irish One Ltd cégvezetése egy apró, napfényes karibi szigeten, mint a Kajmán-szigetek vagy Bermuda, székel. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért is jó ez? Az ír adótörvények értelmében egy társaság abban az országban tekintendő adórezidensnek, ahol a társaság vezetése található, még akkor is, ha a társaságot az ír törvényeknek megfelelően Írországban jegyezték be. Ebből következik, hogy ha az Irish One Ltd üzletvezetésének helye Írországon kívül található, akkor a társaság nem lesz Írországban adórezidens, és így nem kell ott semmiféle adót fizetnie. Mivel az említett apró karibi államok ritkán vetnek ki adókat a társaságok nyereségére, sokkal inkább egy pár száz dolláros éves fix adót szednek be az ott illetőséggel bíró társaságoktól, a jogdíjból származó bevételt szinte semmiféle adó nem terheli. Következésképpen a fenti struktúrában felvázolt módon beszedett jogdíjból származó jövedelem számottevő adóterhelés nélkül halmozódhat fel az Irish One Ltd-ben.
A fentieken túl Írország a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeiben korlátozza a kifizető országok adóztatási jogait az Írország felé fizetett jogdíjak tekintetében, míg ezzel szemben a jogdíjak forrásának számító kifizető országoknak ritkán van érvényes kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye bármelyik karibi állammal. Ezáltal egy ír társaság felé fizetett jogdíj egy karibi társaság felé fizetett jogdíjjal szemben lehetőséget ad jelentős mértékű forrásadó megtakarítására is.
Végezetül a fent vázolt struktúra az Egyesült Államokban érvényben lévő ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályozás tekintetében is tud előnyöket biztosítani. Fontos megjegyezni, hogy ezeket a struktúrákat jellemzően az illetékes amerikai hatóságok előzetes jóváhagyásával alakították ki.