A globális adózás pillérei
A globális minimumadó ötlete az OECD-től származik és jelentős nemzetközi erőfeszítések árán sikerült megvalósítani. Az OECD program (BEPS 2.0) fő célja, hogy további lépéseket tegyen a globális adórendszer méltányos és igazságos átalakításáért. Az új adózási koncepció két pillérből áll. Tekintsük át ezeket!
Az első pillér a digitális üzleti modellek jövedelmének megadóztatását teszi lehetővé. Ez lényegében magára az alapproblémára ad megoldást, miszerint a multik nem ott adóznak, ahol a bevételük keletkezik, hanem ahol a székhelyük van, ami a legtöbb esetben egy alacsony társasági adózású országban található. Az első pillér ennek gyakorlatnak vet véget, hiszen a vállalatoknak azokban az országokban is adózniuk kell, amelyekben ténylegesen tevékenykednek, nemcsak ott, ahol a központjuk működik. Ez maga a globális minimumadó (GloBE), amelynek mértékét 15 százalékban határozták meg. A gyakorlati alkalmazás szerint egy képlettel számolják ki, hogy hol és mennyi adót kell befizetni az érintett vállalatoknak.
A második pillér a minimumadó koncepciójának bevezetésére vonatkozik. Ennek értelmében, ha egy multinacionális vállalatcsoport leányvállalatainak adóterhelése egy adott országban nem éri el a minimumadó mértékét (azaz a 15 százalékos effektív adóterhelést), akkor az adókülönbözetet szükségszerűen be kellene szedni az anyavállalat országában az anyavállalattól. A GloBE-szabályok szerint a multinacionális vállalatoknak kiegészítő adókötelezettsége keletkezne a végső anyavállalat országában, ha a leányvállalat effektív adókulcsa egy adott országban nem éri el a 15 százalékot. A szabályozás a 750 millió euró feletti konszolidált árbevételű vállalatcsoportokra vonatkozna.
Egy példával élve; ha egy német anyavállalatnak van egy magyar leányvállalata, akkor a magyar leány által fizetett 9 százalékos társasági adón túlmenően a német anyavállalat is megadóztatható a minimumadó (15%) és az alacsonyabb adókulcsú állam által alkalmazott adómérték különbözete összegében. Amennyiben az egyéb beszámítható adókat nem vesszük figyelembe, úgy ebben esetben egy 6 százalékos további adóztatás jelenne meg a magyar leányvállalat „miatt”.
Az adminisztratív és megfelelési (compliance) költségek csökkentése érdekében a program egyes iparágakra leválasztási (carve-out) szabályokat is beépít. Ennek alapján az adóalap csökkenthető a tárgyi eszközök 8, illetve a bérköltség 10 százalékával. Ez azoknak az országoknak nyújt jelentős könnyítést, ahol a különböző multinacionális vállalkozások leányvállalatai befektetett eszközökkel és magas munkaerő-költséggel valós gazdasági tevékenységet fejtenek ki, tehát nem klasszikus „offshore” adóparadicsomok. Magyarország számára például a „carve-out” szabályok bevezetése kifejezetten előnyös.
Hasznosnak találta a cikket?
Iratkozzon fel a hírlevelünkre!