Itt tart Svájc automatikus információcsere programja

Egy hónappal ezelőtt a Svájci Szövetségi Adóhivatal (SFTA) közzétette várva várt rendelettervezetét arról, hogy a pénzügyi szolgáltatóknak miként kellene a gyakorlatban alkalmazniuk az automatikus pénzügyi információcseréről szóló rendelkezéseket. A szabályok (vagyis az adatgyűjtés) 2017 január 1-én lépnek hatályba, az információcsere azonban csak 2018-ban indulhat meg.

Svájc eddig 10 információcsere egyezményt hozott tető alá: az Európai Unió 28 tagállamával, Ausztráliával, Kanadával, a Guernsey és a Man szigetekkel, Izlanddal, Japánnal, a Jersey szigetekkel, Norvégiával és Dél-Koreával. Bár az alpesi ország adatcsere szabályai a nemzetközi előírásoknak megfelelőek, azért ott ahol lehetőség volt rá, Svájc speciális rendelkezéseket alkalmazott. vegyük sorra, melyek is ezek!

Svájc deklarálta például, hogy az automatikus információcsere előírásait a fenti partnerállamokkal és a szabályok bevezetése iránt elkötelezett úgynevezett „résztvevő országokkal” szemben egyaránt alkalmazni kívánja. Azt azonban, hogy pontosan mit értenek az utóbbi kategórián, nem lehet egyértelműen levezetni.

A rendelettervezet felsorolja, mely intézményeknek nem vonatkozik a pénzügyi adatszolgáltatási kötelezettség. Ezek: kormányok és kormányzati szervek, nyugdíjintézetek, társasházak, svájci kollektív befektetési formák. Három további kivétel is akad: a központi letétkezelők, a közös tulajdonban álló egyesületek valamint a vagyonkezelési és befektetési szolgáltatásokat kínáló jogi személyiséggel rendelkező társaságok. Kérdéses, vajon ezek a kivételek végül megfelelnek-e majd a nemzetközi szabályoknak?

Jóllehet az elvárásokban nem szerepel, ám Svájc elvárja, hogy a pénzügyi intézmények 2017. december 31-ig regisztráljanak a szövetségi adóhatóságnál. ha valaki ezt elmulasztja, az akár 250 ezer svájci frankos bírságot is fizethet. Ha valami miatt a regisztrált pénzügyi intézmény státusza megváltozik és már nem kötelezhető pénzügyi információcserére, akkor év közben kijelentkezhet a rendszerből. Ha valaki nem tudja eldönteni, vonatkozik-e rá a szabály, a svájci adóhatóságtól kérhet állásfoglalást. A szövetségi adóhatóság természetesen ellenőrizni fogja, hogy a pénzügyi intézmények eleget tesznek-e adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

A pénzintézetek január 31-ig kötelesek ügyfeleiket tájékoztatni arról, hogy az előző évben milyen adatokat szolgáltattak a nemzetközi információcsere keretei között és naprakész módon arról is, mely országokkal van Svájcnak adatcsere egyezménye. Ha valami nem stimmel, az érintett kérheti az adatok módosítását.

A svájci rendelkezések mindenkit érintenek, akiknek az alpesi országban adófizetési kötelezettségük keletkezik és rendelkeznek külföldön is befektetésekkel. Persze előfordulhat, hogy ezekről a befektetésekről a svájci hatóságok nem tudnak. Az esetleges problémákat a befektetők úgy kerülhetik el, hogy idén december 31-ig az egyes kantonok adóhatóságainál önkéntesen számot adnak be nem jelentett külföldi vagyonukról.