Szendviccsel az adóterhek csökkentéséért

Dupla ír-holland szendvics. Ha tippelni kéne, honnan származik ez a kifejezés, a letöbben bizonyára egy éttermi rendelés során a vendég és a pincér között elhangzott párbeszéd egy részletének hinnék. Pedig nem. Szakkifejezésről van szó, egy adóoptimalizálási módszer nevéről.

A világcégek körében meglehetősen népszerű megoldást a pletykák szerint néhány évtizeddel ezelőtt, a 80-as években az okostelefonjairól és egyéb számítástechnikai eszközeiről ismert Apple-nél találták ki, de azóta több amerikai illetőségű multinacionális óriáscég alkalmazza.

Nemrégiben épp egy másik számítástechnikai óriás, a Google miatt került reflektorfénybe a módszer. Kiderült ugyanis, hogy a Google a dupla ír-holland szendviccsel 10,7 milliárd dollárt, azaz külföldön szerzett nyerségének oroszlánrészét forgatta át egy céghálón azért, hogy csökkentse adóterheit. A manőver meglehetősen sikeresnek bizonyult, hiszen sajtóhírek szerint a keresőóriásnak is nevezett amerika multinacionális vállalkozásnak elvileg átlagosan úgy 25 százalékos adót kellett volna lerónia az Egyesült Államokon kívüli tevékenysége után, ám adóterhelését a dupla ír-holland szendvics „bevetésével” 6 százalékra tudta lefaragni.

De lássuk, hogyan is működik a módszer a gyakorlatban? Az alap az úgynevezett dupla ír struktúra. Az amerikai vállalkozás alapít Írországban egy leányvállalatot. Ennek tulajdonosa azonban nem ő, hanem egy adóparadicsomban (Bermuda, Kajmán-szigetek, Virgin-szigetek stb.) bejegyzett vállalkozás. Így az Egyesült Államokban az adott társaságot ír vállalkozásnak tekintik, így nem adóztatják. Írországban viszont az adóparadicsombeli tulajdonosa miatt külfödi cégként kezeli a szóban forgó céget, így csak minimális adót vetnek ki rá.

Az adóterhet egy holland cég közbeiktatásával még tovább lehet csökkenteni, így jön létre a dupla ír-holland szendvics. A módszer lényege, hogy a megszerzett bevételt egy adópradicsomban bejegyzett cég tulajdonában álló vállalkozásnak utalják. Az ír cég azonban jogdíjat fizet az eladások után egy holland cének, amely természetesen megintcsak az adóterhelését csökkenteni kívánó amerikai vállalkozás érdekeltségébe tartozik. A lépéssel lecsökken az átlagosnál amúgy is alacsonyabb ír adófizetési kötelezettség, hiszen a jogdíjjal csökken az adóalap.

A holland cég azonban nem tartja meg jogdíjbevételeit, hanem átutalja azt egy másik Írországban bejegyzett vállalkozásnak. A végállomásnak számító vállalkozás viszont már nem fizet adót. Az ír szabályok szerint ugyanis az Európai Unión belüli tranzakciók után nem kell forrásadót fizetni, ráadásul az Írországban bejegyzett, de bevételeit külföldről irányított cégnek nem kell adót fizetnie.

Mivel teljesen legális, ilyen és ehhez hasonló módszereket számos amerikai nagyvállalat alkalmaz. Az Apple-ön és a Google-on kívül a Microsoft, a Starbucks, a Facebook is így igyekszik csökkenteni adóterhelését európai bevételei után. Csakhogy e tevékenységüket nem nézik jó szemmel az európai kormányok. Az EU becslései szerint az adóelkerülők évi 70 milliárd euró adóval rövidítik meg a tagállamokat. A világ legfejlettebb gazdaságú államait tömörítő OECD szerint ugyanakkor a világban évente összesen 100-250 milliárd dollárral kevesebb adó folyik be az adóelkerülés miatt az országok költségvetésébe.

Érdekes, hogy a nagy felzúdulás ellenére a közös fellépés várat magára. Eddig az egyes országok jobbára maguk kötöttek alkut a multikkal, amelyek kisebb nagyobb összegek befizetésével vásároltak békét maguknak. Az Uber okostelefonos fuvarozócég például együttműködéséről biztosítottaaz észt kormányt, a Strabucks két alalommal is 20 millió fontot fizetett be soron kívül a brit költségvetésbe és a Google is 130 millió fontos egyszeri adófizetési kötelezettséget vállalt Nagy-Britanniában. Bár az OECD igyekszik tető alá hozni egy nemzetközi megállapodást, mely szűkítené az adóoptimalizálási lehetőségeket, azt ma még senki sem tudja, ennek meglesz-e az eredménye?

Dupla Ír + Holland Szendvics-struktúra a gyakorlatban: Az Apple elad londoni márkaboltjában egy iPhonet, és az ebből származó bevételét rögtön átutalja ír leányának, amely rendelkezik az iPhone szellemi tulajdonjogával. Ezt a tranzakciót az ír szabályok szerint 12,5 százalékos adószint terheli, de mivel az Apple jogdíjat fizet egy másik, holland leányának az eladás után, ezért ír adóalapja, a jogdíj leírásnak köszönhetően jelentősen csökken. A holland leány azonban nem tartja a megkapott pénzt, hanem továbbutalja ezt egy másik ír leánynak, amely, újfent köszönhetően az ír szabályozásnak (EU-belüli tranzakció után nincs forrásadó fizetési kötelezettség // Írországban bejegyzett, de országon kívülről irányított cég nem fizet adót), egyetlen eurót nem fizet.

A Google Netherlands Holdings szinte a teljes árbevételét (többségében jogdíjakat) elutalta egy ír társvállalatától, ahova egyébként az Amerikán kívüli árbevétel jelentős részét csatornázza a vállalat, a bermudai székhelyű, de Írországban bejegyzett Google Ireland Holdingsnak. A lépéssel a vállalat célja az adófizetési kötelezettség optimalizálása volt.

Ezt a gyakorlatot dupla ír-holland szendvicsnek nevezik. Ennek keretében a Google, illetve annak anyavállalata, az Alphabet el tudja kerülni a jelentős összegű amerikai és európai adófizetést. A módszerrel az Alphabet effektív átlagos adókulcsa tavaly külföldön csupán 6 százalék volt, szemben az egyes országokra jellemző átlagosan 25 százalékos adókulccsal.

(Reuters)

Fellép a hatóság

A nagy nemzetközi vállalatok adóelkerülési gyakorlata már a hatóságnak is szúrja a szemét, emiatt az EU masszív hadjáratba kezdett a multinacionális cégek adóelkerülése ellen. Az Európai Bizottság terve szerint visszaszorítaná a cégcsoporton belüli eladósodási trükköket, amelyekkel a vállalatok az adóterheket próbálják elkerülni. A terv szerint a tagállamoknak lenne engedélyük arra is, hogy megadóztassanak minden olyan szellemi tulajdont, amit a cégek az unión kívülre próbálnak menekíteni, mint például a szabadalmakat.

A hatóságokat többek közt a Google és az Apple sajátos adózási gyakorlata késztette lépésre. Az adóelkerülések körülbelül évente 70 milliárd eurónyi adóbevételtől fosztják meg az unió tagállamait.