A NAV szerint gyanús, ha…

Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzmosás elleni jelentése. Ebben idén először részletesen foglalkoznak az offshore társaságokkal. A fejezetből kiderül, milyen típusú cégek számítanak gyanúsnak a Magyar adóhatóság szerint.

Ha egy offshore területen bejegyzett vállalkozás tevékenysége nem az adott országban folyik, annak egyértelműen adócsalás a célja – szögezi le a NAV. A bankoknak pedig azt ajánlja, hogy a cégbejegyzés helyétől függetlenül alaposan nézzenek utána, vajon gazdaságilag tényleg indokolható-e a külföldi cég Magyar bankszámlájának megnyitása.

A NAV “offshore kiskátéja” két jellemző megoldást is említ. Egyrészt, mikor a magyar bankszámlát csak átmenő csatornaként használja egy vállalkozás. Ilyenkor a magyar bankban parkoltatják a pénzt egy darabig, majd azt egy idő után továbbutalják egy külföldi pénzintézetbe. Ilyenkor a bankoknak nem árt ellenőrizni, hogy a számlát nyitó vállalkozásnak van-e magyar adószáma, vagy a külföldi magánszemély hitelt érdemlően meg tudja-e indokolni, miért is akar számlát nyitni? A másik tipikus eset, ha magyar cég vagy magánszemély nyit bankszámlát offshore területen működő társaságok számára. Itt döntő lehet a tényleges tulajdonos azonosítása, de az igazán perdöntő az, hogy az adott cég ténylegesen hol végzi tevékenységét?

A magyar adóhatóság egészen világos útmutatást ad arra is, hogy miről lehet felismerni a káros offshore-ozást. Gyanús, ha egy offshore cég magyarországi számláit napi szinten egy magyar cég képviselői intézik. Hitelt vesznek fel a nevében, betétet helyeznek el, befizetik a törzstőkéjét. A NAV szerint ilyenkor az offshore cég egyértelműen a magyar cég ügyleteit fedezi, hogy annak ne kelljen adót fizetnie.

Megintcsak gyanús, ha az offshore cég választott tisztviselői között hazai cég képviselője is felbukkan, vagy ha az offshore cég a tulajdonosi jogok gyakorlására Magyarországon élő magyar állampolgárokat bíz meg. A NAV gyanakodni kezd akkor is, ha az offshore cég bankszámlájához az igazgató nem férhet hozzá. Az adóhatóság szerint érdemes figyelni a tényleges irányítást végző magánszemélyek banszámláján történő pénzmozgásokat is, mert ebből meglehet állapítani, hogy a cégvezető melyik országban tartózkodik, mikor az offshore cég pénzügyeit intézi. Ha nem ott, ahova a társaság be van jegyezve, akkor elkülönül a gazdasági tevékenység és az adózás helye, azaz a NAV szerint egyértelmű a pénzmosás, adócsalás gyanúja. Feltűnő az adóhatóság szerint az is, ha az offshore cég pénzügyi megbízásait magyar IP címről küldik el a bankba. Ha mindez papír alapon történik, akkor pedig ellenőrizhető a benyújtó személyazonossága és tartózkodási helye.

Facebooktwittergoogle_plusmail