Mi az a BEPS?

A nemzetközi adó és banki információ-csere egyezmények, valamint az új nemzetközi adózási szabványok miatt egyre több külföldi és offshore cég tulajdonosának várhatóan változtatnia kell vállalkozásaik szerkezetén, ideértve a tevékenységek csoporton belüli áthelyezését is. 2016 január 1-től kezdik el ugyanis gyűjteni az Európai Unióban (kivéve Ausztriában), valamint Liechtensteinben működő bankok az információkat a számlatulajdonosokról, amelyeket egy év múlva küldenek el az illetékes adóhatóságoknak (Ausztriában és Svájcban 2016 októberétől kezdődik meg az információk gyűjtése).

Mivel egyre több kérdés érkezik a Crystal Worldwide szakértőihez a BEPS-ről, ezért talán érdemes körüljárni a kapcsolódó alapfogalmakat. A BEPS nem közvetlenül része az információ-csere szabványoknak(CRS és AEoI), de céljuk és alkalmazásuk miatt több ponton összekapcsolódnak.

Tehát mi az a BEPS?

A BEPS egy angol betűszó, a “Base erosion and profit shifting” kifejezés rövidítése. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nemzetközi hátterű vállalkozások, jellemzően a multinacionális cégek, adóköteles nyereségüket csökkentik adminisztratív illetve adótervezési eszközökkel a magas adóterhelésű országokban és átcsoportosítják a profitjuk nagy részét, vagy akár egészet az alacsony adóterhelésű országokba, ahol alig vagy egyáltalán nem kell közterheket vállalniuk. Ez persze nagyon nem elfogadható a magas adóterhelésű országok számára, ahol a szinte mindig hiányos államháztartásoknak nagyon jól jönne az extra adóbevétel. Ezért a legfejlettebb országokat tömörítő G20-ak kezdeményezésére az OECD keretein belül megalkották a BEPS elnevezésű intézkedéscsomagot, amelynek fő célja az, hogy minden vállalkozás ott adózzon, ahol a tényleges tevékenységét folytatja.

A BEPS egyik legérdekesebb vonatkozása az, hogy az érintett országok várhatóan törekednek majd arra, hogy társasági (vagy ennek megfelelő) adójukat összehangolják majd a jövőben. Ez azt is jelentheti, hogy egy korábban „elhalt” kezdeményezés „újraéled” és egységes társasági adó szabályozás bevezetése közeledik az Európai Unióban.

Elképzelhető az is, hogy a legmagasabb adóterhelésű országok lobbiereje miatt a „közös adó” nem az elérhető legalacsonyabb lesz, sőt több ország kényszerül majd magasabb adó kivetésére. Szakértők szerint aggodalomra adhat okot, hogy a kényszerített helyben adózás miatt újból megteremtik a kettős adóztatást, a BEPS intézkedéseink bevezetése esetén több ország válhat majd tőkeszegénnyé és komoly nehézségeket jelent majd az államháztartás egyensúlyban tartása, amely egyértelműen kártékony a világgazdaság minden szereplőjét tekintve. Ezt persze az új szabványok megalkotói a leghatározottabban tagadják.

A BEPS szabványok közül a leggyorsabban a kapcsolt vállalkozások közötti elszámoló árakat (ún. transzfer árazást) érintő változások lépnek életbe. Várhatóan most vezetik be az egyes országok kettős adóztatást elkerülő egyezményeinek korszerűsítését célzó reformok. Valószínűleg jövőre az OECD tagországok közül több bevezeti a pénzügyi tranzakciók transzferárainak szabályozását, a tranzakciós nyereségek megosztásának szabályait és legfőképpen a “szellemi tulajdon (immateriális jószágok) és az abból származó jövedelmek adóztatásának új megközelítését”. Szabványok rendezik majd az adófizetés helyét meghatározó telephelyekkel kapcsolatos kérdéseket is.

Érdekes módon még a BEPS-et megalkotó OECD-s szakemberek sem titkolják, hogy a megakadályozandó adótervezési technikák döntő többsége teljesen törvényes, azaz szó sincs semmiféle adócsalásról. A BEPS nem is kifejezetten a csalárd vagy illegális adótervezés ellen irányul, ennek visszaszorítását az automatikus adóügyi banki információcsere rendszer bevezetésével tervezik megvalósítani.

A BEPS-ről szóló cikksorozat következő részeiben részletesen bemutatjuk a szabványokat és gyakorlati alkalmazásukat!

Facebooktwittergoogle_plusmail