Pénzügyi reformok a Vatikánban

Ferenc pápa 2013-as megválasztása óta nem csak a katolikus egyház hitéleti reformjait irányította, hanem jelentős lépéseket tett a Vatikán pénzügyeinek átláthatóságának növelésére is.

Az elmúlt tizenkét évben a számos pénzügyi botrány rávilágított a Vatikán gazdasági rendszereinek gyengeségeire. A nemrégiben elhunyt Ferenc pápa számos reformintézkedést vezetett be a helyzet javítása érdekében. A Vatikán pénzügyei körüli botrányok nagy múltra tekintenek vissza, és Ferenc pápa pápasága alatt is számos eset napvilágot látott. A Vatikáni Bank, hivatalos nevén az Istituto per le Opere di Religione (IOR), mindig is ellentmondásos szereplője volt a Vatikán pénzügyeinek. Ferenc pápa érkezésekor a bank működése körüli átláthatatlanság és a pénzmosás gyanúja komoly kritikákat váltott ki. Ennek okai a nemzetközi szabályok figyelmen kívül hagyásában és a belső kontrollmechanizmusok gyengeségeiben keresendők.

A pápa 2013-ban nevezte ki Ernst von Freybergot a bank élére, akinek célja a bank megreformálása és a pénzügyi elszámoltathatóság növelése volt. A Vatikán egy időben megkérdőjelezhető ingatlanügyekkel is „büszkélkedett”. 2020-ban robbant ki a botrány, amikor kiderült, hogy a Vatikán egy olyan londoni ingatlanbefektetésbe szállt be, amely komoly pénzügyi veszteségeket okozott. A vizsgálatok során kiderült, hogy a befektetés körüli döntéshozatal nem volt átlátható, és a Vatikán még saját, belső szabályzatait sem tartotta be.

Ferenc pápa elkötelezett volt a Vatikán pénzügyi reformja mellett, ezért számos rendelkezést vezetett be. Zászlójára tűzte a pénzügyi átláthatóság növelését. A pápa megerősítette a Vatikán Pénzügyi Titkárságának szerepét, amely a Vatikán pénzügyeinek felügyeletéért és átláthatóságáért felelős. A cél itt a pénzügyi folyamatok nyilvánossá tétele és a belső ellenőrzések javítása volt. A Vatikáni Bank reformját is elindította. A bank működésének átláthatóságát és megbízhatóságát célozva a pénzmosás elleni intézkedések megerősítését kezdeményezte a banknál. A pápa célja az volt, hogy a bank a vallásos és humanitárius célokat támogassa, ahelyett, hogy kétes pénzügyi tranzakciókban vegyen részt.

Ferenc pápa többször hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy a Vatikán tartsa magát a nemzetközi pénzügyi szabályzatokhoz. A pápa törekvései között szerepelt a nemzetközi jogi és pénzügyi keretekhez alkalmazkodás, hogy a Vatikán megfeleljen a globális pénzügyi normáknak. A Vatikán új etikai kódexe, amelyet ugyancsak Ferenc pápa vezetett be, előírja, hogy a pénzügyi döntéshozók magasabb szintű etikai normákat tartsanak be. A kódex célja, hogy megakadályozza a pénzügyi visszaéléseket, növelje az átláthatóságot és biztosítsa, hogy a Vatikán a pénzügyeit vallási és humanitárius célok szolgálatába állítsa.

Az etikai kódex hangsúlyozza továbbá a pénzügyi vezetők felelősségét. A kódex előírja azt is, hogy a pénzügyi intézkedéseknek mindig a közjóra kell irányulniuk, és figyelembe kell venniük a katolikus egyház tanításait. Mindezeken túl a Vatikán kötelező etikai képzéseket vezetett be a pénzügyi alkalmazottak részére, hogy tudatosítsák bennük az etikai normák fontosságát és a pénzügyi döntések morális dimenzióját. Az elképzelés szerint a képzés segíthet megerősíteni a pénzügyi integritást és csökkentheti a visszaélések kockázatát.