Új-Zéland az élre tör
Új-Zéland egy több éves kormányzati program keretében 2013-ra elérte, hogy a világ harmadik legjobb üzleti környezetét biztosító országaként tartsák számon. A változások hátterében elsősorban az a szándék állt, hogy a mindentől távol eső szigetre ne csak a turisták, hanem az üzleti élet szereplői is felfigyeljenek.
Az üzletfejlesztési program egyik utolsó, de fontos lépcsője az ún. Look Through Company (LTC) adózási forma bevezetése volt. Ez a cégforma korlátolt felelősségű (Limited) társaságot takar, azonban különleges adózási státuszt biztosítanak részére. Új-Zélandon a társasági adó mértéke 28%, azonban az LTC adózást választó cég nem minősül adóalanynak, vagyis a nyeresége után nem kell társasági adót fizetni. A módszer lényege, hogy a cég adózási szempontból „átlátszónak” minősül és a jövedelme után csak a részvényeseknek merül fel adófizetési kötelezettsége, azaz csak a tulajdonosok szintjén kell adózni a nyereség után. Amennyiben a részvényesek nem új-zélandi személyek, akkor helyben a tulajdonosok szintjén sem kell adót fizetni a vállalkozás nyeresége után (feltéve, hogy a nyereség nem Új-Zélandról származik).
Egy LTC-nek legfeljebb 5 magánszemély részvényese lehet. A részvényesek esetében további feltétel, hogy mindegyikük ugyanolyan jogosultságokkal rendelkezzen, nem lehet például osztalékelsőbbségi, vagy szavazatelsőbbségi részvényeket kibocsátani, amelyek egyes részvényeseknek előnyöket nyújtanak. A vállalkozás alaptőkéjére nincs minimum követelmény, ráadásul nem szükséges a részvényeseknek ténylegesen befizetnie a cég bankszámlájára.
Ugyancsak népszerű társasági forma az ún. „Limited Partnership” (LP), amely ugyanolyan adóelőnyöket biztosít, mint az LTC. Az LP hasonlít a magyar betéti társaságra, ugyanis szükséges legalább egy olyan tag, amelynek a felelőssége korlátlan a cég tartozásaiért és rendszerint ez a tag látja el a társaság képviseletét is. A tagok létszáma nincs meghatározva és lehetőség van arra is, hogy egy másik vállalkozás szálljon be tagként.
Az adómentes státusznak köszönhetően mindkét cégformát egyre gyakrabban alkalmazzák a nemzetközi kereskedelemben, azonban befektetési és holding tevékenységet végző társaságokra is található számos példa.
Mindkét cégforma esetében szükséges, hogy a vállalkozás az üzleti év zárását, vagyis március 31-ét követően elkészítse beszámolóját, viszont alapesetben ezt nem kell benyújtani egyetlen hivatalos szervhez sem, mivel elegendő, ha a társaság a székhelyén tárolja.
Az Új-Zélandi Dollár manapság a legismertebb devizák között szerepel, továbbá a szigetország fejlett bankrendszerrel is rendelkezik (bár néhány internetes szolgáltatás csak a hazai pénznem tekintetében érhető el). A bankszektor három legkiemelkedőbb szereplője az ANZ, a Westpac és az HSBC.
Úgy tűnik, hogy a fenti intézkedéseknek köszönhetően a bor- és a gyapjúipar mellett Új-Zéland az üzleti és pénzügyi szolgáltatásainak köszönhetően is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a külföldi befektetők körében. Az ország nemzetközi elismertséget tovább erősíti az a körülmény, hogy aktív résztvevője a legtöbb világszervezetnek és gazdasági szövetségnek.
Hasznosnak találta a cikket?
Iratkozzon fel a hírlevelünkre!