Mérséklődik-e a külföldiek cégalapítási kedve Magyarországon?

Nagy volt az érdeklődés a külföldi állampolgárok részéről a magyar cégalapítási lehetőségek iránt a 2000-es években. Az azóta eltelt másfél évtizedben a helyzet megváltozott. A cégnyilvántartási adatok szerint negyedével csökkent a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma. Vajon mi lehet ennek az oka?

Óriási volt a külföldi vállalkozók érdeklődése Magyarország iránt a 2000-es években. A cégadatok szerint 2009-ben majdnem 3 ezer vállalkozást jegyeztek be, amelynek volt legalább egy külföldi állampolgárságú tulajdonosa. Tavaly ez a szám már csak 2200 volt. Az okok feltárásához érdemes megvizsgálnunk, vajon miért dönt úgy egy külföldi, hogy Magyarországon fog vállalkozásba?

A legkézenfekvőbb ok, hogy szeretné befektetni a pénzét és abból valamiféle vállalkozásba kezdeni. A másik ok, hogy szeretné kihasználni az egyes területeken (társasági adó, szellemi tulajdonhoz kötődő adó stb.) a világ más országaiban alkalmazottnál alacsonyabb magyar adókat, azaz cégalapítással szeretné optimalizálni adózását. A bejegyzett külföldi tulajdonú cégek számának csökkenése mindkét okra visszavezethető. Lássuk miért!

A Magyarországra irányuló külföldi tőkebefektetések az elmúlt években komolyan visszaestek. Többek között ennek az oka a gazdasági válságból fakadó tőkehiány is lehet. Ám mostanság már adóoptimalizációs céllal újra kifizetődő lehet Magyarországon céget alapítani, bár az elmúlt években az adóregisztrációs eljárás és a visszaélések visszaszorítását célzó egyéb jogszabályok ugyancsak megnehezítették az „ügyeskedők” dolgát.

Mindezeket alátámasztja, hogy az elmúlt néhány évben az újonnan alapított cégtulajdonosok nemzetiségét illetően is érdekes változások figyelhetőek meg. A 2000-es évek elején az újonnan létrehozott vállalkozások külföldi tulajdonosai között sok volt az egzotikus országokból érkező. Mostanság viszont inkább a környező országokból érkezők alapítanak inkább vállalkozást.

Az élet azonban nem mindig fenékig tejfel Magyarországon még a külföldiek számára sem, a külföldi tulajdonban álló cégek sorsa vegyesen alakul. Például a 2009-ben külföldiek által alapított vállalkozások közül 21 olyan akad, amely egy milliárd forintnál nagyobb árbevétellel büszkélkedhet. Ugyanakkor az akkor alapított külföldi cégek 73 százaléka már nem működik vagy éppen felszámolás alatt áll.