Ragaszkodnak a magyarok a készpénzhez
Bár a Digitális Fizetési Index negyedik kiadása a hazai elektronikus pénzforgalom fejlődését jelezte, a készpénz továbbra is a magyarok egyik kedvence. A digitális fizetések használata bővült, az infrastruktúra javult, a felhasználók tudása azonban kis mértékben romlott, többek között ez derült ki a felmérésből.
A Digitális Fizetési Index (DFI) három fő pillére az infrastruktúra, a tudás és a használat. A mutató ezek, illetve további alcsoportok alapján vizsgálja a magyarok pénzügyi szokásait. Az infrastruktúra pillér értéke 76-ról 78-ra emelkedett főként az olyan új technológiák megjelenése miatt, mint például a qr-kódos fizetés. A tudás pillér értéke 55-ről 54 pontra csökkent. Ez nem magyar sajátosság, hanem általános tapasztalat; az új fizetési megoldások megjelenése után a felhasználóknak időre van szükségük, hogy megtanulják azok használatát. A használat pillér növekvő tendenciát mutat, ott 52-ről 54-pontra emelkedett az index mértéke. Bár a készpénzhasználat a felhasználók körében még mindig magas, a mobilfizetés, és a mentett kártyás fizetések gyorsan terjednek, és a készpénzfelvételek aránya is csökken a kártyás tranzakciókon belül.
Nézzünk meg néhány érdekes adatot az infrastruktúra pillér kapcsán. A felnőtt lakosságot tekintve az egy főre jutó bankszámlák száma 1,21, a bankkártyáké 1,13 Magyarországon. A bankkártya terminálok számában enyhe megtorpanás látszik, itt 47%-ról 46%-ra csökkent az arány. Cél a mikrokereskedők és az egyéni vállalkozók megszólítása és képzése, valamint a számukra is kedvező pénzügyi feltételek megteremtése. A kártya-készpénz használati ráta 56%-ról 62%-ra nőtt, azaz a tranzakciók számát tekintve közel kétszer annyiszor használunk kártyát fizetésre, mint amennyiszer készpénzt veszünk fel. Ebből látszik, hogy bár még jelen van a készpénz, mégis a digitális fizetések irányába tolódik el a hangsúly.
Ha valaki a teljes jövedelmét digitális úton kapja, nagy eséllyel digitálisan is költi el. Viszont ha valaki a jövedelme nagyobb részét készpénzben kapja, akkor nem digitalizálja azt, hanem készpénzben költi el. Itt 3 százalékpontos visszaesés történt az előző évhez képest: az előző felmérés idején még 74 százalék kapta a jövedelmét teljes egészében digitálisan, ez az arány most 71%-ra csökkent.
Hasznosnak találta a cikket?
Iratkozzon fel a hírlevelünkre!