Hol tároljuk digitális adatainkat offshore módra?

Az „offshore adattárolás” során kihasználhatjuk egy külföldi ország nyújtotta előnyöket. Fontos már az elején tisztázni, hogy az offshore digitális adattárolás alatt mi kizárólag az érzékeny adatok továbbítását és tárolását értjük, azaz egy filemegosztó weboldalon vagy közösségi oldalakon szereplő adatainkat nem soroljuk ide. Személyes, ügyfél -és pénzügyi adatok, újságírói csatornák és források; többek között ezek tárolására kell gondolni ebben az esetben.

Az, hogy mit is értünk pontosan érzékeny adat alatt az adott körülménytől is függ. Az érzékeny adatok kezelésére vonatkozó előírásokat általában jogszabály határozza meg. Érzékeny adatnak tekinthetők a különböző források, informátorok és bejelentéstevők („whistleblower”) által legtöbbször illegálisan szerzett információk is, illetve ezek megosztása harmadik féllel (általában újságírókkal). Az offshore adattárolás azonban nem veszélytelen dolog. Vegyük sorra a kockázatokat!

Adatok a felhőben: A felhőalapú adattárolás rendkívüli népszerűségnek örvend napjainkban, és ennek megvan az oka, hiszen használatával pénzt és időt takaríthatunk meg. Ugyanakkor azzal, hogy nincs a hardver a birtokunkban, elveszítjük az irányítást a saját környezetünk felett. A szolgáltató a gazdaszerveren keresztül hozzáférhet a virtuális szerverünkhöz, ezért nagyon körültekintően válasszunk szolgáltatót és bízzunk abban, hogy nem történik visszaélés.

Adatok egy webszolgáltatónál: Tegyük fel, hogy saját hardverrel dolgozunk, sőt, még a merevlemezeinket is titkosítjuk. A szolgáltató azonban még ebben az esetben is nyomon követheti a szerverről kimenő és oda beérkező forgalmat. Ráadásul a merevlemez a tudtunk nélkül klónozható, és ha a titkosítás bármilyen oknál fogva nem megfelelő, az adataink hozzáférhetővé válnak. A legfontosabb ebben az esetben is az, hogy nagyon körültekintően válasszuk ki a szolgáltatót, főleg olyan esetben, ha egy adott országban fennálló rezsim nem nézi jó szemmel a tevékenységünket.

És most nézzük át, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, hogy megtaláljuk a céljainknak legmegfelelőbb országot. Egy 1-10-ig terjedő skálán értékeljük, mennyire megbízható, gyors, stabil és megfizethető az internet hálózat? Aztán nézzük meg, mennyire szabad az adott államban a sajtó? A 178 országra vonatkozó mutatókat a  https://rsf.org/en/ranking oldalon találjuk (2016-os adatok). A mutató segít tájékozódni abban, hogy az adott ország mennyire tartja tiszteletben az újságírói tevékenység integritását.

Bizonyosodjunk meg arról is, hogy az adott ország mennyire tartja tiszteletben a szólásszabadságot, tájékozódjunk a jogi, és alkotmányos keretekről. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a szólásszabadság nem más, mint a kormányzati cenzúra elleni védelem, vagyis nem azt jelenti, hogy bárhol bármit mondhatunk következmények nélkül. Ebből a szempontból is érdemes körül néznünk. Tudjuk meg azt is, hogy az adott országban van-e a bejelentést tevőket védő jogszabály és amennyiben van, akkor mire terjed ki? Előfordul, hogy csak egy igen szűk kört véd (pl. kizárólag kormányzati alkalmazottakat).

Látható, hogy a céljainknak legmegfelelőbb ország meghatározását egy igen sokrétű, körültekintő és alapos kutatómunka előzi meg. Írásunkban csak a felszínt érintettük, a tényleges folyamat ennél jóval bonyolultabb.