Globális minimumadó Magyarországon

Hazánk sokáig nem támogatta a globális minimumadó bevezetését, hiszen az adótervezet eredeti formájában számos téren negatívan hatott volna a nemzetgazdaságra. A tárgyalások során sikerült olyan változtatásokat eszközölni, melyek mentén hazánknak is elfogadható az új adónem.

A „substance based carve-out” szabály értelmében a fizetendő adó alól részben mentesülhetnek azok a cégek, ahol jelentős mennyiségű tárgyi eszközt használnak és a foglalkoztatási költségek is magasak. Minél magasabb ezek mértéke, annál jelentősebb a kedvezmény is. Egy 10 éves átmeneti, kedvezőbb időszakot követően, a szabály alapján a tárgyi eszközök és a bérköltség 5 százaléka fogja csökkenteni az adóalapot.

Az adót a végső anyavállalat országában fogják beszedni, kivéve azokat az eseteket, amikor az anyavállalat országa nem alkalmazza a globális minimumadó szabályait. Egy példával élve: ha egy német vállalatcsoport magyarországi leányvállalata után adófizetésére kötelezett, a kiegészítő adóból származó bevételre Németország lenne jogosult. Viszont a „domestic top-up tax” (belföldi különbözeti adó) értelmében Magyarország is beszedheti az adót, amennyiben erre igényt tart. Mivel az adót a vállalatcsoporttól mindenképpen beszedné valamelyik adóhatóság, remélhetőleg Magyarország is élni fog a top-up lehetőségével.

Negatívum hazánkra nézve, hogy az effektív adókulcsot (ETR-t) nem lehet korrigálni a fejlesztési (vagy bármely más, nem visszatérítendő) adókedvezmény összegével. Ha a végleges szabály is ez marad, az nagyon komoly átrendeződést hozhat a pénzügyi ösztönzők rendszerében. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a kormányzat célja az, hogy az új szabályok a lehető legkevésbé érintsék a jelenlegi adózási környezetet. Várhatóan emiatt a globális minimumadóval nem érintett vállalkozások társasági adókulcsa 9 százalék marad.