Figyelem! Itt a tőkekivonási adó!

Az exit-tax, magyarul a tőkekivonási adó akkor merül fel, amikor egy társaság üzleti tevékenységének egészét, vagy egy részét külföldre helyezi, és az áthelyezett eszközök, tevékenységek piaci értéke magasabb, mint az eladási áruk. A tőkekivonási adó megjelenése az EU adóelkerülés elleni harcának része, így a magyar vállalkozásoknak is számolniuk kell ezzel az adóval akkor, ha külföldre helyezik ki üzletvezetésének helyét vagy eszközeit.

Az EU által még 2017-ben elfogadott direktíva az úgynevezett ATAD (Anti Tax Avoidance Directive) az adóelkerülést, az agresszív nemzetközi adótervezés visszaszorítását és ennek érdekében a fejlett országok társasági adózásának összehangolását tűzte zászlajára. A vonatkozó rendelkezéseket az EU-s országok az elmúlt három évben egymás után ültetik át a gyakorlatba, de Magyarország az utolsó lehetséges időpontban, 2020. január 1-jével integrálta az adórendszerébe. Ez azt jelenti, hogy az új adóval a 2021. májusi társaságiadó-bevalláskor kell majd kalkulálni. Azok, akiket érint az adó, választhatják azt, hogy első körben csak az adó 20 százalékát fizetik be, a többit pedig négy év alatt egyenlő részletben egyenlítik ki. Erre viszont csak olyan esetben van lehetőség, amikor EU-n vagy Európai Gazdasági Térségen belüli tőkekivonás valósul meg.

Korábbi bejegyzések

Vízumeljárás az Egyesült Arab Emírségekben

Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.

Bővebben >>>

Vizsgálat a holland ABN Amro Bank ellen

A feltételezések szerint a holland pénzintézet nem megfelelő gondossággal világította át az ügyfeleit és elmulasztotta a gyanús tranzakciók jelentését. A Deutsche Bankot pedig már meg is vádolták pénzmosással. A holland…

Bővebben >>>