Hogyan alakítja át az új EU-s pénzmosás elleni rendelet a magyar cégek működését?

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem globális prioritás így az Európai Unió is folyamatosan szigorítja szabályozását. Ennek legújabb, jelentős lépése a 2024/1624 számú pénzmosás elleni rendelet (AMLR), amelynek bevezetése 2027. július 10-től kötelező lesz a tagállamoknak.

Az új szabályozás középpontjában a tényleges tulajdonosok (UBO – Ultimate Beneficial Owner) azonosításának és ellenőrzésének átfogó reformja áll, ami komoly kihívások és változások elé állítja a magyar vállalkozásokat.

A jelenlegi magyar szabályozás is tartalmaz rendelkezéseket a tényleges tulajdonosok azonosítására, azonban az új EU-s rendelet egy harmonizált, magasabb szintű megközelítést vezet be. A cél egy átláthatóbb és egységesebb rendszer megteremtése az EU egész területén. Ezzel a lépéssel szeretnék megnehezíteni a bűnözők dolgát, akiknek most lehetősége van a pénzmosást és a jogellenes vagyont elrejteni a komplex vállalati struktúrák mögött.

Az AMLR egyik legfontosabb eleme a központi, uniós szintű tényleges tulajdonosi nyilvántartás létrehozása. Ez a rendszer összekapcsolja a tagállami nyilvántartásokat, jelentősen megkönnyítve a hatóságok számára a tényleges tulajdonosok azonosítását és nyomon követését, határokon átnyúlóan is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szigorúbb azonosítási és ellenőrzési kötelezettségekre kell számítani. A cégeknek sokkal részletesebb információkat kell majd szolgáltatniuk tényleges tulajdonosaikról, beleértve a tulajdonosi és irányítási láncolat feltárását. Az adatok pontosságának és naprakészségének biztosítása kiemelt fontosságúvá válik.

Ezen felül közvetlen hozzáférést kell biztosítani a nyilvántartásokhoz. A hatóságok mellett a rendelet bizonyos esetekben a szolgáltatók (pl. bankok, könyvelők, ügyvédek) és a közérdekű szervezetek számára is biztosíthatja a hozzáférést a tényleges tulajdonosi adatokhoz. Ez fokozottabb átláthatóságot és ellenőrzést eredményezhet.

Újdonság továbbá az is, hogy az is tényleges tulajdonossá válhat, aki eddig nem volt az. Az új szabályozás pontosabban definiálja a tényleges tulajdonos fogalmát, kiterjesztve azt a befolyásolási lehetőségek szélesebb körére. Ez azt jelentheti, hogy olyan személyek is tényleges tulajdonosnak minősülhetnek, akik korábban nem tartoztak ebbe a kategóriába.

A rendeletnek köszönhetően fokozott felelősségvállalás lesz szükséges. A cégek és azok vezetői fokozott felelősséget viselnek a tényleges tulajdonosi adatok helyességéért és a bejelentési kötelezettségek teljesítéséért. A hiányos vagy hamis adatszolgáltatás szigorú szankciókat vonhat maga után.

Az ügyfelek az adminisztratív terhek növekedésére is számíthatnak. Az új szabályozás várhatóan megnöveli a cégek adminisztratív terheit, különösen az alapításkor és a tulajdonosi struktúra változásakor. A részletesebb adatszolgáltatás és a folyamatos aktualizálás időigényes lehet. Arról ugyanakkor sajnos kevés szó esik, hogy egy-egy ilyen új, kibővített elvárás milyen anyagi terhet ró a vállalkozásokra.

A központi uniós nyilvántartás különösen nagy hatással lehet a külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező magyar cégekre is, mivel a tulajdonosi láncolat átláthatósága nemzetközi szinten is javulni fog.

Az AMLR miatt a belső eljárások felülvizsgálatára is szükség lesz. A magyar cégeknek fel kell készülniük az új szabályozásra belső eljárásaik felülvizsgálatával és kiigazításával. Ez magában foglalhatja az ügyfélátvilágítási (KYC) folyamatok szigorítását és a tényleges tulajdonosok azonosítására vonatkozó protokollok frissítését.