Áfarés: Magyarország a régió csúcsán

Az áfarés, azaz a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség 2018-ban 140 milliárd euró volt az EU-ban, ami átlagosan 9,2 százalékos értéknek felelt meg. A közép-kelet-európai régióban ez a mutató Magyarországon volt a legjobb.

Az EB legfrissebb áfarés jelentése szerint Magyarország 8,4 százalékos áfaréssel a régió élén végzett, a 9,9 százalékos lengyel, a 12,0 százalékos cseh és a 20,0 százalékos szlovák érték előtt. Az adatok alapján hazánk a nyugati országok szintjén áll, sőt a német, osztrák, belga vagy épp brit értéknél jobb is. Az elemzés kiemelte azt is, hogy 2017-hez képest a legnagyobb, 5,1 százalékpontos csökkenést Magyarország érte el ezen a téren.

A fenti eredmények azt támasztják alá, hogy a kormány gazdaságfehérítő intézkedései működnek: 2013-ban a magyar adóelkerülési ráta 21 százalék volt, 2019-re, számos nyugat-európia országot is megelőzve 6,6 százalékra javult. Tény, hogy az online korszak bevezetése előtt az Európai Unió legnagyobb adóelkerülési mértékével bíró államai között szerepelt Magyarország. A gazdaságfehérítés online korszakát 2014-ben indította el a kormány, az online pénztárgép bevezetésével. A következő évben indult az EKÁER (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer), majd 2018. júliustól, az online számlázás bevezetésével még nehezebbé vált a trükközés. A bizottság szakértőinek előzetes becslése alapján 2019-ben az áfarés mértéke még tovább, 6,6 százalékra javult, ezzel az értékkel megelőztük Ausztriát és Dániát is.

A magyar pénzügyminisztérium jelezte: a koronavírus okozta válság idején különösen fontos, hogy mindenki tisztességesen adózzon és ne a kiskapukat keresse, ne enyhüljön a fegyelem, sőt, az ellenőrzések inkább fokozódjanak. A cél a ráta további csökkentése, ami némileg ellensúlyozhatja koronavírus-válság okozta bevételkiesést.