Megéri adóparadicsomba költözni?

Az adómentes országok, más néven adóparadicsomok, olyan országok, ahol nem kell személyi jövedelemadót fizetni, illetve a társasági adó mértéke is minimális.

Az ilyen országokat két csoportba oszthatjuk; az úgynevezett „olajországok” és a pénzügyi menedékországok, illetve van néhány kakukktojás is. Az olajországok jelentős olaj- és/vagy gázkészletekkel rendelkeznek, így a természeti erőforrásokból származó bevételek elegendőek az állami kiadások fedezésére, ezért nem érzik szükségét az adó kivetésének.

A pénzügyi menedékországok közé tartoznak a „klasszikus” adóparadicsomok, tehát pl. a Karib-térség és a Csendes-óceán egzotikus szigetei, amelyek az alacsony vagy nulla adókulcsokkal vonzzák a gazdagokat és a multinacionális vállalatokat. Ezeknek az országoknak a gazdaságát elsősorban a banki szolgáltatások és a befektetések tartják fenn.

Az adómentes élet első blikkre mindenkinek vonzónak tűnhet, hiszen több pénz marad a zsebünkben. Ha megfordult a fejünkben az, hogy egy ilyen országba költözünk, akkor érdemes először tájékozódni az egyéb költségekről, mert a legtöbb adóparadicsomban drága lehet az élet. A lakhatás, az élelmiszer ára az egekben van, és az adómentességért cserébe kevesebb ingyenes vagy megfizethető állami szolgáltatás jár, például az egészségügy is erősen zsebbenyúlós. A munkalehetőségeknek is járjunk utána, illetve tartsuk szem előtt, hogy a könnyű letelepedés, vagy állampolgársághoz jutás nem mindenki esetében egyszerű.

Nézzük a leghíresebb olajországokat: Bahrein, a Perzsa-öböl egyik leggazdagabb miniállama, ahol az olajbevételek fedezik az állami kiadásokat. Egyesült Arab Emírségek; Dubaj és Abu-Dzabi is ide tartozik, ahol a jövedelemadó helyett a turizmus és az olaj biztosítja a gazdasági stabilitást. Katar, az Öböl egyik leggazdagabb állama, ahol az olaj- és gázbevételek fedezik a költségeket. Kuvait, a világ egyik leggazdagabb országa, ahol az olajipar miatt nincs szükség személyi jövedelemadóra. Omán, az Öböl egyik stabil gazdasága, ahol az olajból származó bevételek helyettesítik az adókat. Szaúd-Arábia, az olajhatalom, amely állami bevételeit teljes mértékben a kőolajból fedezi.

Antigua és Barbuda, egy karibi paradicsom, amely a turizmusból és pénzügyi szolgáltatásokból él. Anguilla, egy brit tengerentúli terület, amely nemcsak az adómentességgel, hanem extra banki titoktartási kötelezettséggel is vonzza a gazdagokat. Bahama-szigetek, a karibi térség egyik legismertebb adóparadicsoma. Bermuda, az Atlanti-óceán egyik pénzügyi központja, ahol nulla a jövedelemadó. A Brit Virgin-szigetek az offshore cégek egyik legnépszerűbb székhelye. Kajmán-szigetek, a világ egyik legismertebb offshore pénzügyi központja, ahol nemcsak jövedelemadó, hanem társasági adó sincs. Saint Barthélemy egy francia tengerentúli terület a Karib-térségben, amely adóparadicsomként is ismert. Saint Kitts és Nevis egy karibi szigetország, amely gazdagokat és befektetőket vonz alacsony adókkal és gyors állampolgársági programjával. Turks- és Caicos-szigetek egy brit tengerentúli terület, amely főként a turizmusból és offshore pénzügyekből él. Vanuatu egy csendes-óceáni szigetország, amely alacsony adóival és offshore lehetőségeivel vonzza a cégeket és befektetőket. Végül itt van még Wallis és Futuna, egy francia tengerentúli terület a Csendes-óceánon, ahol a helyi lakosok nem fizetnek jövedelemadót.

Kakukktojásnak számít azonban néhány ország. Például Észak-Korea, ahol a kommunista rezsim hivatalosan nem alkalmaz személyi jövedelemadót. Vatikán az egyetlen olyan ország, ahol azért nincs jövedelemadó, mert az állam minden bevétele adományokból és befektetésekből származik. Monaco, a francia Riviéra mellett fekvő miniállam, amely a világ leggazdagabb embereit vonzza adómentes státuszával.