A felhők közt járva – adóoptimalizálás on-line szolgáltatások esetén

Napjainkban egyértelműen a legdinamikusabb növekedést az ún. digitális gazdaság, illetve annak egyes szektorai (pl. IT, e-kereskedelem, kriptovalutákban lebonyolított tranzakciók) képesek elérni. A jelenlegi gazdaság tendenciákat figyelembe véve pedig belátható időn belül nem fog ebben érdemi változás bekövetkezni, sőt, talán már csak néhány év, és a hagyományos gazdasági modelleket teljesen kiszorítja az on-line térben lebonyolított tranzakciók volumene és jelentősége.

A digitális gazdaság kihívásait azonban időbe telik, amíg a jelen kor bürokratikus intézményei „le tudják fordítani a saját nyelvükre”, vagyis olyan szabályozói környezetet tudnak kialakítani, amely révén biztosítható az „új szektor” számára is a transzparens működés lehetősége. Ezen területek közé tartozik jelenleg az adóigazgatás is. Bár a nemzetközi szervezetek (OECD, EU) részéről már megfogalmazódtak elég kemény irányelvek a digitális gazdaság adóztatására vonatkozóan (pl. az OECD által kidolgozott ún. BEPS akcióterv keretében, EU jogharmonizáció az on-line szolgáltatásnyújtások ÁFA szabályozása tekintetében), az egyes országok számára továbbra is jelentős kihívást jelent egy igazságos adóztatási rendszer kialakítása.

Az ágazattal kapcsolatban felmerülő jogértelmezési kérdések, a bizonytalan, hiányos vagy adott esetben egyáltalán nem is létező szabályozási környezet miatt az iparági szereplők tehát jelentős üzleti kockázatot kénytelenek elszenvedni. Racionális megoldás a befektetők, tulajdonosok részéről egy olyan cégkonstrukció kialakítása, amely ezt a kockázatot jelentős mértékben tudja csökkenteni.

Az on-line szolgáltatók részére például jó megoldás lehet egy Egyesült Arab Emírségekbeli vagy egy Szingapúri cég létrehozása a tervezett gazdasági tevékenység megvalósítására. Az Emírségek a közel-keleti régió legjelentősebb pénzügyi központja, számos világcégnek vannak itt helyi érdekeltségei. A területéhez képest rendkívül nagy gazdasági potenciállal bíró ország az elsők között volt, amely gazdasági növekedését a digitális gazdaság nyújtotta lehetőségek révén érte el az elmúlt évtizedek során. Ennek is köszönhetően olyan liberális szabályozási környezetet alakítottak ki az országban, amely kifejezetten támogatja az on-line vállalkozások helyben történő bejegyzését és működtetését.

Az Emírségekben a cégeknek nem kell nyereségadót fizetniük. Amennyiben egy magyar magánszemély hoz létre egy ottani céget, akkor a két ország között meglévő, ún. kettős adóztatást kizáró egyezménynek köszönhetően az arab cég, és az abból a magyar magánszemély által felvett jövedelem adózási értelemben nem minősül „offshore” országból származó jövedelemnek, vagyis a magánszemélyt nem terheli többlet adófizetési kötelezettség ezen jövedelem után.

Szingapúrral nagyon hasonló előnyöket lehet elérni, azonban itt több adminisztrációval jár a cég működtetése.

Természetesen a fentiek körültekintő üzleti tervezést igényelnek, annak érdekében, hogy a megvalósítás során ne merüljenek fel nem várt problémák (pl. amennyiben az adott gazdasági tevékenységvégzés valamilyen szinten helyhez kötött egy országban, akkor figyelemmel kell lenni a külföldi telephely szabályokra is, annak érdekében, hogy ez ne jelentsen adózási kockázatot). Éppen ezért az adott cégstruktúra kialakítása előtt minden esetben érdemes szakértőkkel konzultálni, hogy a „felhasználói igényeknek” leginkább megfelelő üzleti modell kerülhessen kialakításra.