31 ország írta alá az OECD BEPS Automatikus Adóügyi Információcsere Egyezményét

A különféle országokban tevékenykedő, multinacionális cégeknek ezentúl jelenteniük kell külföldi tevékenységükről ott, ahol a tényleges tulajdonos illetőséggel rendelkezik, tehát ahol az anyavállalat van. A nemrég elfogadott BEPS 13. akcióterv (Elszámoló árak Dokumentációja és Országonkénti Jelentéstételi Kötelezettség) alapján a cégeknek jelenteniük kell a csoport szinten kimutatható „bevételükről, nyereségükről, befizetett társasági adóról, tőkéről, az eredménytartalékról, alkalmazottak számáról és eszközeikről”.

 

Korábbi cikkeink a BEPS-ről:

– Mi az a BEPS?

– BEPS akciótervek 1­-2: A digitális gazdaság adóztatása és a „hibrid” adótervezési konstrukciók hatásainak közömbösítése

– BEPS akciók: Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok szigorítása (3. akcióterv)

– BEPS 4. akcióterv – Az adóalap aránytalan mértékű csökkentésének megakadályozása, hitelezési és egyéb pénzügyi tranzakciókhoz kapcsolódóan

Az akcióterv célja az, hogy rákényszerítsék a nemzetközi vállalatokat arra, hogy ott fizessenek adót, ahol ténylegesen a profitot termelik és ne tudják átcsatornázni a nyereségüket alacsonyabb adózású országokba. A nemzetközi adóegyezményekre alapozva az adóhatóságok csak teljes és automatikus adóügyi információcsere segítségével tudják magasabb, helyi adók kifizetésére kényszeríteni a
multinacionális cégeket (vagyis elérni azt, hogy a profit ott adózzon, ahol ténylegesen realizálják).

Angel Gurria, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára ünnepi beszédében elmondta, hogy „az országonkénti jelentéstételi kötelezettségnek
azonnali hatása lesz a nemzetközi adóügyi együttműködések fellendítésében, mert átláthatóbbá teszi a multinacionális cégek műveleteit”.

A BEPS 13. akciótervének bevezetését vállaló 31 ország:

Ausztrália, Ausztria, Belgium, Chile, Costa Rica, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Japán, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Malajzia,  Németország, Nigéria, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

Az országonkénti (Country-by-Country/CbC) jelentéstételi kötelezettség jelentős adminisztrációs kötelezettséget ró a nagyvállalatokra. Az általános gazdasági adatok mellett be kell jelenteniük a kapcsolt cégeket és azok tevékenységét (K+F, holding, beszerzés, gyártás, forgalmazás, támogatási tevékenység, finanszírozás, stb.) is.

Mivel a jogalkotók mindenképpen el akarták kerülni, hogy a nem érintett kis- és középvállalkozások vállára óriási, lehetőségeiket meghaladó számviteli jelentéstételi kötelezettséget rakjanak, ezért a BEPS S13. akcióterve csak az olyan cégekre vonatkozik, amelyek konszolidált bevétele elérte az előző évben a 750 millió eurót.

Korábbi bejegyzések

Vízumeljárás az Egyesült Arab Emírségekben

Helyi befektetői vízumot (Investor VISA) legegyszerűbben, akkor tudunk szerezni, ha céget alapítunk valamelyik szabadkereskedelmi zóna egyikében. Itt szerencsére lehetőség van, hogy 100%-ban külföldi tulajdonban legyen a társaságunk.

Bővebben >>>

Vizsgálat a holland ABN Amro Bank ellen

A feltételezések szerint a holland pénzintézet nem megfelelő gondossággal világította át az ügyfeleit és elmulasztotta a gyanús tranzakciók jelentését. A Deutsche Bankot pedig már meg is vádolták pénzmosással. A holland…

Bővebben >>>

Vita a ciprusi-orosz adómegállapodásról

A ciprusi kormányt teljesen váratlanul érte, hogy Oroszország megszüntetné a két ország közötti kettős adóztatásról szóló megállapodást. A Reuters arról számolt be, hogy a Putyin kormánya úgy véli, hogy az…

Bővebben >>>