Ipari méretű orosz pénzmosoda

Egy kiszivárgott dokumentumgyűjtemény rántotta le a leplet az A7 nevű orosz fintech-hálózat működéséről. A Financial Times tényfeltáró cikke szerint a rendszer legalább 6,9 milliárd dollárnyi pénzmozgást bonyolított le a nemzetközi bankrendszeren keresztül, hogy megkerülje a nyugati szankciókat. Az európai uniós tranzakciók egyik kulcsfontosságú csomópontja egy meg nem nevezett magyarországi vállalat volt.

Az A7 hálózatot 2024 végén hozták létre azzal a céllal, hogy alternatívát nyújtson az orosz vállalkozásoknak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből történő kizárást követően. A fintech-infrastruktúrát az Oroszországban szankciók alatt álló, védelmi szektorhoz ezer szállal kötődő Promszvjazbank (PSB) finanszírozta és támogatta. A hálózat felépítésében kulcsszerepet játszott Ilan Shor, a Moldovából elmenekült, nemzetközileg körözött és szankcionált üzletember, aki „szankcióbiztosként” jellemezte a rendszert.

Bár a kiszivárgott belső dokumentumok 6,9 milliárd dollárnyi közvetlen tranzakciót dokumentálnak, az A7 állítása szerint a rendszer az orosz külkereskedelmi fizetések közel 20 százalékát (évi több mint 100 milliárd dollárt) képes lebonyolítani. A kiszivárgott belső fájlok szerint az A7 nem egy teljesen új technológiai infrastruktúrát épített ki, hanem a hagyományos nemzetközi bankrendszert használta ki több mint 100 fedőcégen és strómanhálózaton keresztül. Hamis számlákat és fiktív cégbélyegzőket használtak az ellenőrzések kijátszására, illetve átírták a vámtarifaszámokat is. A szankcionált vagy katonai felhasználású áruk (pl. mikroelektronika, speciális anyagok) kódjait polgári célú termékekére cserélték.

A hálózat az Egyesült Királyságban, az Egyesült Arab Emírségekben, Hongkongban és Kirgizisztánban működtetett cégeket. A kiszivárgott adatok szerint a hálózat egyik vállalata Magyarországon működött, amely az Európai Unióba irányuló átutalások és fizetések egyik elsődleges belépési pontjaként szolgált. A rendszer jelentős volumenű, dollárhoz kötött stablecoin-tranzakciót is lebonyolított orosz vevők számára.

A dokumentumokból az is kiderül, hogy a világ legnagyobb pénzintézetei, a többlépcsős fedőcéges struktúrák és meghamisított kereskedelmi papírok miatt tudtukon kívül engedtek át tranzakciókat az A7-hez köthető számlákról. A legnagyobb érintett bank a First Abu Dhabi Bank, ahol 17 A7-hez köthető cég számlájáról több mint 1,8 milliárd dollárnyi kimenő kifizetést indítottak. A hongkongi Standard Chartered mintegy 1,1 milliárd dollárt fogadott a hálózat cégeitől. A bank 2025 elején észlelte a gyanús mintázatokat a kirgizisztáni transzfereknél, és lezárta az érintett számlákat.

A Deutsche Bank európai ügyfeleihez kb. 18 millió dollár, míg a Citigroup, a JPMorgan Chase és a hongkongi DBS Bank rendszerein keresztül szintén százmillió dolláros nagyságrendű összegek áramlottak. A jelentésben megnevezett nyugati bankok hangsúlyozták, hogy szigorú pénzmosás elleni (AML) és szankciós megfelelőségi szabályokat alkalmaznak, és az érintett gyanús számlákat a feltárást követően zárolták vagy megszüntették.

Az A7 esete jól mutatja, hogy Oroszország milyen mértékben képes kijátszani a pénzügyi korlátozásokat komplex, harmadik országbeli és EU-s fedőcégek bevonásával. A magyarországi szál jelenléte különösen érzékeny kérdés, mivel rámutat arra, hogy az EU belső piacát és pénzügyi hálózatát kihasználva a szankcionált orosz tőke és katonai beszerzések továbbra is utat találhatnak Európába.