Egységben a pénzmosás ellen

Mérföldkőhöz érkezett a hazai pénzügyi biztonság és a nemzetközi érdekérvényesítés: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a többi hazai felügyeleti szerv aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely meghatározza Magyarország részvételét az Európai Unió új „szuper-hatóságában”, az AMLA-ban.

A megállapodás célja, hogy a magyar szakemberek egységesen, hatékonyan és felkészülten képviseljék hazánkat a frankfurti székhelyű Pénzmosás- és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (AMLA) döntéshozó testületeiben.

Az Európai Unió történetének legnagyobb pénzmosás elleni reformja zajlik. Az AMLA létrejöttével a felügyeleti munka egy része uniós szintre emelkedik. Mivel Magyarországon a pénzmosás elleni küzdelem nem egyetlen intézmény kezében van, elengedhetetlen volt egy belső „menetrend” kialakítása.

A megállapodás résztvevői:

• Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint a pénzügyi szektor (pl. bankok, biztosítók) fő felügyelője;

• Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ami az egyes nem pénzügyi szolgáltatók felügyeletéért felelős szerv;

• Szerencsejáték Felügyelet a szerencsejáték-szektor ellenőrzését biztosítja;

• Végül a szakmai kamarák, úgy, mint ügyvédi, közjegyzői, könyvvizsgálói kamarák, amelyek saját tagjaik felett gyakorolnak felügyeletet.

A most aláírt dokumentum nem csupán egy protokolláris papír, hanem a mindennapi munka gyakorlati útmutatója.

Az első pillér az egységes képviselet. Az AMLA igazgatótanácsában és munkabizottságaiban a magyar küldöttek összehangolt szakmai álláspontot képviselnek. Ez biztosítja, hogy Magyarország súlya és szava nagyobb legyen az uniós döntéshozatalban.

A második pillér a hatékony munkamegosztás. Pontosan rögzítették, melyik intézmény melyik szakterületért felelős az uniós adatszolgáltatások és jelentések során. Nincs párhuzamos munkavégzés, csak célirányos feladatellátás.

Végül a harmadik pillér a gyors információcsere. Létrejön egy belső kommunikációs csatorna, amely lehetővé teszi, hogy ha Frankfurtban (az AMLA központjában) új szabályozási irány vagy riasztás születik, az órákon belül eljusson az összes érintett magyar hatósághoz.

Bár a megállapodás technikai jellegűnek tűnhet, azt ígérik a hatása a mindennapokban is érezhető lesz. A hatóságok közötti jobb együttműködés nehezebbé teszi a bűnözők számára a kiskapuk kihasználását. A hazai szolgáltatók (bankok, ügyvédek, könyvelők) nem ellentmondásos utasításokat, hanem egységes, uniós szintű iránymutatásokat kapnak. Végül, de nem utolsó sorban, Magyarország aktív és szervezett részvétele az AMLA munkájában erősíti a hazai pénzügyi szektor stabilitásába vetett külföldi bizalmat.