Forradalmasíthatja a mesterséges intelligencia az adóviták kezelését?

Egyre több és elhúzódó adóügyi jogvitára számítanak világszerte a döntéshozók, ami jelentős kihívások elé állítja mind a vállalatokat, mind az adóhatóságokat. Azonban az Ernst&Young (EY) friss nemzetközi kutatása szerint mindkét fél a mesterséges intelligenciától (MI) várja a megoldást a bonyolult helyzetek hatékony kezelésében.

A közel 2000 felsővezető részvételével készült felmérés rámutat, hogy a globális adóreformok, mint például a globális minimumadó bevezetése, a transzferár-szabályozás és a transzparenciát növelő előírások egyre szigorúbb megfelelési követelményeket támasztanak a vállalatokkal szemben. Tízből kilenc válaszadó arra számít, hogy a következő években az adózással kapcsolatos jogviták sokkal komplikáltabbá válnak, ezért egyre többen fordulnak MI-alapú megoldásokhoz a kockázatok kezelése érdekében.

Az MI legfőbb előnye, hogy jelentősen javítja az adóügyi folyamatok hatékonyságát. A dokumentumok gyors elemzése, a válaszok előkészítése hatósági megkeresésekre, az adatok összehangolása, a potenciálisan vitás területek előzetes azonosítása mind jelentősen gyorsabb és hatékonyabb, így használatával időt és energiát lehet megtakarítani. A felmérés eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy azok a szervezetek, amelyek már alkalmaznak MI-n alapuló eszközöket a folyamataikban, sokkal elégedettebbek az adóvitakezelési gyakorlatukkal.

Ugyanakkor fontos látni, hogy nem csak a vállalatok, hanem az adóhatóságok is felismerik az MI-ben rejlő lehetőségeket. Az OECD jelentése szerint 2024-ben a 38 tagállam közül már 29 alkalmaz valamilyen MI-alapú megoldást az adóigazgatásban. Ezeknek az országoknak a 79 százaléka kifejezetten az adóelkerülés és az adócsalás felderítésére használja a technológiát. Mások az MI-t virtuális asszisztensek bevezetésére vagy az adózók ügyfélkiszolgálásának javítására vetik be.

Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már mesterséges intelligencia segítségével javítja a kockázatelemzésen alapuló, célzott ellenőrzések arányát. Az online számla- és online pénztárgép adatokból, az EKÁER és az ágazati adatszolgáltatásokból, valamint a nemzetközi információcsere rendszereiből származó adatokat MI támogatással elemzik, hogy gyanús működésre utaló mintázatokat már a korai szakaszban azonosítani tudják. A NAV így akár már a számla kiállításakor kiszűrheti a kockázatos vállalkozásokat.