Magyar törvényjavaslat a kriptokereskedelem adózására

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két törvényjavaslatot is benyújtott a parlament elé, amelyek célja, hogy jelentősen növeljék a magyar adóbevételeket olyan, eddig nehezen ellenőrizhető digitális szektorokból, mint a megosztáson alapuló gazdaság (gig economy) és a kriptokereskedelem.

A jogszabályok a nemzetközi adatszolgáltatási megállapodások hazai jogba való átültetésével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számára biztosítanak rálátást a külföldi platformokon szerzett jövedelmekre.

A digitális platformok, mint az Airbnb, a Wolt vagy az Uber, valamint a globális kriptotőzsdék évek óta komoly kihívást jelentenek az adóhatóságok számára világszerte. A bevételüket sokan nem vallják be, mivel a tranzakciók gyakran külföldi szervereken zajlanak, ami nehezíti a hazai ellenőrzést.

A most benyújtott törvényjavaslatok ezt a problémát oldanák meg azzal, hogy a digitális platformok és a kriptotőzsdék automatikus adatszolgáltatási kötelezettségét írják elő a NAV felé. A cél egyértelmű: fel kell számolni az eddigi „szürke zónákat” és biztosítani, hogy mindenki a tényleges jövedelmének megfelelően adózzon.

Az egyik törvényjavaslat az OECD kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keretét (CARF) ültetné át a magyar jogrendbe. Ez a jogszabály lehetővé teszi, hogy a NAV 2026-tól kezdődően automatikusan kapjon adatokat a kriptotőzsdéktől, mint például a Binance vagy a Coinbase. A platformoknak jelenteniük kell a magyar adóilletőségű magánszemélyek és cégek adatait, valamint a fiatvalutáért (pl. euróért, dollárért) eladott és vett kriptovaluták bruttó értékét, a kripto-kripto ügyletek valós piaci értékét és a pénz be- és kiutalások adatait.

A másik javaslat a gig economy szereplőire fókuszál. Az új szabályozás keretében az érintett platformok (pl. Wolt, Airbnb) kötelezően jelentik majd a NAV-nak, hogy a magyar magánszemélyek és cégek mekkora bevételt szereztek a szolgáltatásaikon keresztül. A cél itt is a jövedelmek pontosabb feltérképezése és az adóelkerülés visszaszorítása. A kormány várakozásai szerint az új rendszer bevezetésével érezhetően növekednek majd az adóbevételek.

A törvényjavaslatok elfogadása esetén az új szabályok várhatóan 2026. január 1-jén lépnek hatályba. A NAV tervei szerint a jövőben nem csupán az érintettek önbevallására támaszkodna, hanem megbízható, külső forrásból is ellenőrizheti a jövedelmeket, ami jelentősen növelheti a digitális piacokon elért bevételek utáni adó befizetését.